A bank a közeljövőben újabb, a mezőgazdaságban működő szereplőknek kifejlesztett konstrukciókkal is megjelenik a piacon.

– Milyen lehetőségeket rejt magában az agrárszektor egy hitelintézet számára annak tükrében, hogy a mezőgazdaság az utóbbi években nem tartozott a bankok körében a legkedveltebb területek közé?
– A Budapest Bank hitelportfólióján belül az agrárszektorban tevékenykedő ügyfeleknek nyújtott kölcsönök minősége 2006-ban igen jó volt, tehát nem beszélhetünk magasabb kockázatról más területekhez képest. A Budapest Bank emellett úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdasági piac komoly növekedési lehetőségeket rejt magában, ezért a portfólió bővítése mellett döntött, és ennek megvalósításának irányába tett – és tesz – határozott lépéseket. A döntés során természetesen számba vettük azt is, melyek azok a területek, amelyek kisebb, és melyek azok, amelyek viszonylag nagyobb kockázatúak, és arra jutottunk, hogy eltérő fedezettel bár, de minden ágazat finanszírozható. Ennek megfelelően akadnak az agráriumon belül olyan területek is, amelyeket más bankok nem szívesen finanszíroznak, mi viszont igen: ilyen például a sertés- és marhatenyésztés vagy a szántóföldi kertészet.

– A vállalati banki piac általánosságban igen zsúfolt Magyarországon: mi lehet a Budapest Bank növekedésének forrása az agrárágazatban?
– A növekedési lehetőségeket párhuzamosan több tényező is biztosítja: egyrészt a Budapest Bank neve – a magas színvonalú szolgáltatásoknak köszönhetően – egyre jobban cseng az agrártermelők körében. Másrészt ügyfeleinket – akár személyesen, akár az integrátori szervezeteken keresztül – folyamatosan biztatjuk a lépésváltásra, tehát arra, hogy beruházzanak és növeljék a termelés volumenét: ebben a Budapest Bank minden területen a segítségükre tud lenni, finanszírozunk forgóeszközt, de ha szükséges, természetesen gépet is. Látni kell, ha például egy termelő halasztott fizetéssel vette a vetőmagot – és az értékesítés után egyenlítette ki a számlát –, komoly kamatteherrel kellett számolnia: ha viszont a bankunkhoz fordul, egyrészt olcsóbban jut pénzhez, másrészt a készpénzes fizetéssel adott esetben árengedményt is elérhet, tehát két fronton is megtakarít. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Budapest Bank az elmúlt években komoly mértékű fiókhálózat-bővítést hajtott végre, amelynek eredményeként jelentősen nőtt a vidéki értékesítési egységek száma is. A vidéki munkatársaink pedig felveszik a kapcsolatot a potenciális ügyfelekkel, és igyekeznek kiaknázni a kínálkozó együttműködési lehetőségeket.

– A hazai agrártermelői kör egyelőre meglehetősen dekoncentrált. Melyik az a szegmens, amelyre a hitelintézet leginkább koncentrál?
– Az ágazatban működő vállalkozások minden szereplőjét ki tudjuk szolgálni, a nagyvállalatokat és az őstermelőket egyaránt. Az utóbbiaknál persze integrátor szervezetek is részt vesznek a folyamatban, és akadnak olyan nagy ügyfeleink is, akiket társbankokkal együttműködve hitelezünk.

– Gyakori panasz a mezőgazdasági termelők részéről, hogy nehezen jutnak hitelhez, és hogy likviditási zavarokkal küzdenek. Hogyan tud ezen segíteni a Budapest Bank?
– Véleményem szerint amennyiben sikeresek kívánunk lenni a piacon, meg kell próbálnunk a másik fél fejével gondolkodni, és kitalálni, mire lehet szüksége, akár finanszírozásról, akár más jellegű ügyletről legyen szó. A termékskálánk ennek megfelelően igen széles, a támogatások többéves megelőlegezésétől kezdve a faktoringon át az áfafinanszírozásig vagy a klaszszikus hitelekig.

– Az uniós támogatások mekkorát lendíthetnek az ágazaton?
– A támogatási keretösszeg 1300-1400 milliárd forintra tehető. A kiemeltebb projektek közül megemlíteném a növénytermesztésre, mezőgazdasági gépek korszerűsítésére vonatkozó pályázatokat, amelyek igen sikeresnek bizonyultak. Az állattenyésztés környezeti terhelését csökkentő projektekhez 75, a korszerűsítéshez pedig 40 százalékos támogatás mellett juthattak hozzá a sikeres pályázók. Emellett kiemelt jelentőségű még az öntözésfejlesztési program, amelynek bírálata most folyik: ez utóbbi jelentőségét abban is látom, hogy a beruházások révén a saját kockázati kitettségüket is csökkentik a termelők. Nem szabad elfeledkezni a Magyar Fejlesztési Banknak a Sikeres Magyarországért program keretében nyújtott hiteleiről sem, amelyek értékesítésében a saját konstrukcióinkkal társítva veszünk részt.

– Az árupiacokon tapasztalható áremelkedés mennyi többletet hozhat a hazai mezőgazdasági ágazatnak?

– A mezőgazdasági termények – búza, kukorica – árának gyors emelkedését igyekeznek kihasználni a kiszolgáló iparágak is, így az árupiaci drágulásból az ágazat nem profitál. Emlékeztetnék arra, hogy a műtrágya ára egy év alatt 70–100, a foszforalapú takarmánykiegészítőké pedig 300 százalékkal nőtt, és jelentős drágulás tapasztalható a növényvédő szereknél is. Az energiahordozók árára pedig már szinte nem is érdemes hivatkozni, hiszen az minden ágazatot egyformán érint.

– Melyek lehetnek a következő évek sikerágazatai a mezőgazdaságban?
– Egyértelműen a növénytermesztés, azon belül is az energianövényeké – mustár, repce, napraforgó –, illetve a kalászosoké. Az energianövények kapcsán viszont érdemes megemlíteni, hogy a drágulásuk nem határtalan, ugyanis egy bizonyos költséghatár fölött már nem éri meg velük helyettesíteni a fosszilis energiahordozókat.

– Milyen, az agrárterületen érdekelt szereplőknek szóló termékekkel kíván a Budapest Bank megjelenni a piacon?
– A közeljövőben lépünk piacra a termőföld vásárlására igényelhető hitelünkkel, amelyet saját forrásból – a földet bevonva fedezetként – nyújtunk. Emellett szeretnénk, ha a 2009-től induló, öszszevont gazdaságtámogatási rendszert (SPS) az ügyfeleink minél jobban kihasználnák, hozzátéve a banki finanszírozást is.

Forrás: Világgazdaság