A tervezett változtatás lényege, hogy megszűnne az alkalmi munkavállalói (am) könyv, ehelyett a jövőben a foglalkoztató az APEH adatbázisába történő bejelentéssel legalizálná az alkalmi jogviszonyt. Ez a bejelentés igazolná az alkalmi munkavállalással a nyugdíjellátáshoz és az álláskeresők járadékához az alkalmi munkával elérhető jogszerző időt is. Ezzel a megoldással a tárca reményei szerint megszűnne a gyakorlatban elterjedt lehetőség arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyv segítségével alkalmi jogviszonnyá alakítsák át a munkáltatók a szokásos munkarendben, akár évek óta foglalkoztatott dolgozóik normál munkaviszonyát.

Az OMMF tapasztalatai szerint az is probléma, hogy az am-könyveket az esetek egy részében – jogszabályellenesen – úgy használják, hogy munkaügyi ellenőrzéskor gyorsan beírják az adatokat, beragasztják a bélyeget, legalizálva a munkaszerződést, az APEH-hez történő bejelentés nélküli foglalkoztatást. Az is gyakori eset, hogy a munkáltatók ilyen esetben azt állítják: csak egy vagy két napja dolgozik náluk az alkalmi munkavállaló. Az am-könyves jogsértések tipikus esete, hogy a dolgozók a szóbeli megállapodás után átadják a könyveiket a munkáltatónak, de azt az ellenőrzésig nem is kapják vissza, és akkor is üresen (Napi, 2007. augusztus 27.). A tervek szerint már egynapos időtartam esetén is jelenteni kellene a foglalkoztatást az APEH-hez, ennek részleteiről a munkaügyi felügyelők elektronikus úton informálódhatnak és akár azonnal ellenőrizhetik a bejelentést.

Az elképzelések szerint az alkalmi jogviszony létrejöttét formanyomtatvánnyal segítenék, azt a magánszemély foglalkoztatók is könnyen kitölthetnék, ha alkalmi munkavállalót vennének fel háztartási munkához. A tervezett változások része, hogy a munkavállalókat nem korlátoznák az éves alkalmi munkavállalás időtartamát illetően. A jelenlegi szabályok szerint egy évben több munkáltatónál alapesetben is csak legfeljebb 120 napot lehet így dolgozni. A munkáltatók esetében viszont fennmaradna a jelenlegi korlátozás: havonta legfeljebb 15 napra alkalmazhatják ugyanazt a dolgozót, egy évben pedig 90 napig. Az alkalmi munkavállalót folyamatosan csak öt napig foglalkoztathatja ugyanaz a munkáltató.

A közterhet nem bélyeggel, hanem az egyéb foglalkoztatói kötelezettségekhez hasonló módon kell majd befizetni. Változna az alkalmi foglalkoztatás esetében teljesítendő közteher mértéke is. Lesznek olyan munkáltatói kategóriák, ahol az általános járulék- és adómértékekkel azonos közterhet kell fizetni. Ekkor a munkáltató egy bejelentéssel, egy helyre történő, egyösszegű befizetéssel, azaz jóval kevesebb adminisztrációval foglalkoztathatja az alkalmi munkavállalót. A jelenlegihez hasonló, csökkentett mértékű közterhek csak azon foglalkoztatói körnél maradnának, ahol célszerű ezzel is ösztönözni a nagyobb foglalkoztatást. 

Az am-könyv népszerűsége töretlen, 2006-ban 419 ezret váltottak ki a munkaügyi kirendeltségeken. A könyvek tulajdonosainak csaknem kétharmada nyilvántartott álláskereső, 15 százaléka tanuló, illetve nyugdíjas volt és csaknem ötöde munkaviszonyban állt. Utóbbiak aránya egyre erőteljesebben bővül – 2006-ban csaknem négyszer annyi könyvet váltottak ki, mint egy évvel korábban. A felhasznált am-könyveket a tárgyévet követő január 15-éig az illetékes munkaügyi központ kirendeltségén kell bemutatni. A 614 ezer érvényes kék könyv tulajdonosából mindössze 229 ezer jelentkezett 2006-ban, de a bemutatási hajlandóság a korábbi évekhez képest javult. A munkaügyi központok kirendeltségein bemutatott könyvekben kétszer annyi, több mint 4 millió munkavállalási nap teljesítését igazolták a foglalkoztatók az egy évvel korábbinál. Egy alkalmi munkavállaló átlagosan tíz alkalommal, összesen 18 napig dolgozott.

Forrás: Napi Gazdaság