A rendezvényre a Confagricoltura mezőgazdasági termelői érdekképviselet székházában került sor. (A Confagricoltura a három meghatározó agrár érdekképviselet közül a politikailag semleges, pragmatikus, elsősorban a vállalatszerűen gazdálkodó, nagyobb termelőket tömörítő szervezet.)

A bemutatott NOMISMA-tanulmány legfontosabb megállapításai:

1. A genetikailag módosított (GM) növényektől való mentesség relatív fogalom. (Pl. az olasz – GM-mentes – szójatermelés gyakorlatban nem képes kielégíteni az ország szójaszükségletének csak legfeljebb 8 %-át. A többit Olaszország importból szerzi be, 99 %-ban olyan országokból, amelyek GMO szóját termesztenek,tehát a deklarált GM-mentesség csak részben igaz.)

2. Az elmúlt években Olaszország ugyan kukoricából csak részben volt önellátó, de gond nélkül be tudta szerezni a hiányzó szükségletét GM-mentes importból. (2006-ban elsősorban Magyarországról.)

3. Olaszországban az utóbbi 5 évben közel 1 millió tonnával nőtt a kukorica szükséglet, ami 9,3 %-os növekedésnek felel meg. (Az olasz kukorica felhasználás irányait tekintve a megoszlás: 89,5 % takarmány, 7,4 % élelmiszer, 2,9 % non-food, pl. .bioetanol,  és 0,2 % vetőmag.)

4. A költségvetési törvény alapján 2007-re 1 %-ban, 2008-re 2 %-ban, 2009-re pedig 3 %-ban határozták meg a bio-üzemanyagok kötelező bekeverési arányát. A következő 5 év során Olaszországban várhatóan 5 bio-etanol üzem kezdi meg a működését, kukoricára alapozva. Ezek együttes alapanyag szükséglete mintegy 1,8 millió tonna kukorica. (Az olasz bio-etanol program intézkedései egyébként összhangban állnak az EU Közös Agrárpolitikájában szereplő ösztönző eszközökkel, bár sokan megkérdőjelezik a "kukoricából bioetanolt" program létjogosultságát)

5. Szintén a költségvetési törvénynek megfelelően 2007-ben beindult egy kísérleti program, a kukorica keményítőre alapozott, teljes mértékben lebomló "bio-műanyag" bevásárló zacskók és egyéb bio-műanyag termékek alkalmazására. Becslések szerint e "termékpálya" évente további kb. 700.000 tonna kukorica szükségletet indukál az elkövetkező időszakban.

6. Ezen túlmenően, pár éven belül évi mintegy 900.000 tonna kukorica igényt jelenthet a hígtrágya és az energianövények együttes alkalmazásával előállítható biogáz üzemek működése is.

7. Olaszországban a kukoricatermelés stagnálásával, illetve csökkenésével kalkulálnak. A terület növekedésére nem számítanak, a termésátlagokban pedig a tartós relatív vízhiány és egyéb tényezők miatt sem várható javulás.

8. Ugyan a jelenlegi EU szabályozás nem tartalmaz szigorú korlátokat a takarmányok micotoxin tartalmát illetően, de ha néhány éven belül bevezetésre kerül, az komoly problémát okozhat. (Az élelmezési célú kukoricára 2007. júliusában elfogadott fumonizin határérték alapján az olasz kukorica termelés mintegy 50 %-a nem felel meg az előírásoknak.)

9. Középtávon a világ kukorica termőterülete nőni fog (+7,3%), s a javuló termésátlagok következtében ezt meghaladó mértékben a termelés összes mennyisége is nő (+19%).

10. Ugyanakkor a világpiacon csökken a kukorica kínálata, részben az ún. "feljövő" országok (India, Kína) növekvő igénye, részben a növekvő mértékű "non food" célú (bioetanol) felhasználás miatt. Ezen belül is a GM-mentes kukorica export- kínálatában jelentős visszaesés várható, a jelenlegi mintegy 43 millió tonnáról akár kevesebb, mint a felére csökkenhet. (A tanulmány ismertetője megemlítette, hogy Olaszország számára az egyik lehetséges GMO-mentes kukorica-forrás Magyarország volt az elmúlt években, de ott is a kukorica feleslegek csökkenése várható a bio-etanol üzemek beindulásával.)

11. A jelenleg export felesleggel rendelkező országok közül mind többen áttérnek (legalább részben) a GMO fajták termesztésére, illetve tovább növelik a GM kukorica termesztésének az arányát. A GM kukorica aránya a világ kukorica kereskedelmében a jelenlegi mintegy 49 %-ról akár 86 %-ra is nőhet a következő években.

12. Világ-tendencia a GMO növények termesztésének a gyorsuló térhódítása. Míg 2006-ban 2,8 millió hektár, 2001-ben 52,6 millió, 206-ban pedig már 102 millió hektáron folyt GM növények termesztése. Ebből ugyan továbbra is a szója képviseli a legnagyobb hányadot (58,6 millió ha) de a kukorica területek növekedése volt a legdinamikusabb, 2,5-szeresére nőtt 2001 óta, s így elérte a 25,2 millió hektárt. Az EU-n belül is mind több országban termelnek GM kukoricát. (Az EU tagországokban a GM-kukorica területe 2006-ban 68.500 hektár volt, 2007-ben elérte a 110.000 hektárt, ami 60 %-os növekedést jelent.)

Amint a fentiekből is látszik, a NOMISMA Rt. által prezentált tanulmány alapvetően gazdasági érveket sorakoztatott fel a GM termelés mellett.

Az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (EFSA – European Food Safety Authority) képviselője által elmondottak a GMO alkalmazását tudományos érvekkel támasztották alá.

Az EFSA tisztviselője, Claudia Paoletti ismertette a pármai székhelyű EU ügynökség politika-mentes, szigorúan szakmai-tudományos szerepét, amely a GM növények EU Bizottság általi engedélyezéséhez kiadott szakvélemények kiadására korlátozódik.

A vitában részt vett továbbá két szenátor is, a baloldali Demokrata Pártból Luca Marcora, a jobbközép Forza Italia képviseletében pedig Paolo Scarpa Bonazza Buora.

Míg Marcora a GM-mentesség mellett érvelt (egyedüliként az egész egyoldalú vitában), a Forza Italia szenátora választási kampányolásként is felfogható beszédében az egy nappal korábban lemondott kormányt hibáztatta azért, mert Olaszországban még csak a szabadföldi kísérletek sem indultak el, s ezáltal Olaszország jelentős versenyhátrányba került.

(Megjegyzendő, hogy Scarpa a korábbi jobbközép kormány mezőgazdasági minisztériumi államtitkára volt, s abban az időszakban sem történt előrelépés e téren, az akkori hivatalos minisztériumi álláspont is alapvetően GM-ellenes volt.)

Tekintettel a kérdés etikai vonatkozásaira, a Vatikán képviseletében Monsignor Giampaolo Crepaldi (Segretario del Pontificio Consiglio della Giustizia e della Pace) is szerepelt a felkért szónokok között.

ő megerősítette a Vatikánnak e témában korábbról ismert álláspontját, amely megengedi a növényi biotechnológia "körültekintő és felelős" alkalmazását. S amennyiben a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása segít a világ szegény országainak a fejlődésében, hozzájárul a világon az éhezés csökkentéséhez, akkor ez mindenképpen egy üdvözlendő folyamat.  

A vita zárásaként a Confagricoltura elnöke, Federico Vecchioni szintén nagyon határozottan kiállt a GM növények mielőbbi olaszországi engedélyezése mellett. ő ugyan nyilatkozataiban korábban is utalt legalább a kísérletekben és kutatásokban való részvétel szükségességére, de ennyire egyértelműen most először nevezte az olasz nagyüzemi gazdálkodás számára alapvető tényezőnek a GM növények termesztését.

A politikai aktualitásra is utalva felhívta a pártok és az "akármilyen színű" következő kormány figyelmét arra, hogy e kérdésben érzelmektől és ideológiáktól mentes, racionális döntésre van szükség.

Ez rövidtávon talán kevésbé népszerű, mint az általa kissé demagógnak tartott "GM-mentes Olaszországot!" érzelmeken alapuló népi kezdeményezés mögé állni, de csak ez biztosít szerinte megfelelő jövőt az olasz mezőgazdaság számára.

 Fentiek ellenére a kérdésben még nem dőlt el semmi, ugyanis a főleg kistermelőket képviselő másik két nagy agrár érdekképviselet (a balközép CIA és a jobbközép orientációjú Coldiretti egyaránt) egyelőre nagyon határozottan GMO ellenes nyilatkozatokat tesz.

A mezőgazdasági minisztérium hivatalosan nem foglalt állást a kérdésben, de honlapján objektív tájékoztatást adott a NOMISMA tanulmányról.

Azt azonban informális csatornákon keresztül tudni lehet, hogy a minisztérium vezetése, és személyesen De Castro is támogatná a GMO körültekintő alkalmazását, a kísérletek beindítását, ezt azonban a koalíciós kötöttségek (Zöld Párt) miatt eddig hivatalosan nem tehette.

A kormány lemondását követően a GMO kérdése is várhatóan napirendre kerül a választási kampány során. A lakosság jelentős része alapvetően GM-ellenes, és a mezőgazdasági kistermelők nagy száma miatt is a politikai pártok nyilvánvalóan kellő óvatossággal kezelik majd a kérdést.

Forrás: FVM