Az EP képviselő jelezte: a közvetlen kifizetések megtartása azért volna fontos Magyarország számára 2013 után is, mivel akkor egyenlítődik ki az utóbb csatlakozott és a fejlett uniós országok agrártámogatási rendszere. Ekkor lenne Magyarország tényleges versenyhelyzetben. Unióba lépését követően ugyanis Magyarország kevesebb közvetlen támogatást kapott cserébe azért az ígéretért, hogy vidékfejlesztési forrásokból ezt majd kompenzálják. Erre azonban nem került sor.

Becsey Zsolt arról is beszélt, hogy az agrárköltségvetés újragondolásakor a következő uniós költségvetési időszakban sok múlik azon, hogy csökkentik-e az agráriumra jutó pénzek mennyiségét. Annak érdekében, hogy az agrárfinanszírozás ne csökkenjen, az agráriumban jelentősebb mértékben érdekelt országok – például Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Portugália és Magyarország – összefoghatnak érdekeik érvényesítésére. Ez azért is fontos lenne, mivel a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve az élelmiszer- és agrártermékek egyre inkább stratégiai cikké válnak.

Dorgai László, az Agrárgazdasági Kutató Intézet vidékfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy a korábban megkezdett magyar vidékfejlesztési programok nem bizonyultak teljesen életképesnek, ezért a jelenlegi vidékfejlesztési programot úgy kell alakítani, hogy minél többet nyerjenek vele a vidéken élők. Erre a célra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a mostani uniós költségvetési időszak végéig mintegy 1.300 milliárd forint áll rendelkezésre.

Magyarország az uniótól az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból 4,9 százalékot – mintegy 4 milliárd eurót – kapott az uniós költségvetési időszak végéig. A szakember hangsúlyozta: kidolgozott programok szükségesek ahhoz, hogy jól fel lehessen használni ezt a pénzt.

Dorgai László számítása szerint a rendelkezésre álló forrás 35 százalékát, az úgynevezett kompenzációs kifizetések teszik ki, amelyek valamilyen tevékenységet támogatnak. A források 40 százaléka fordítható klasszikus fejlesztésre, ez az összeg mintegy 500 milliárd forint. A fennmaradó hányad, 25 százalék képzésre és tanácsadásra költhető.

 uri-Kovács Béla, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt környezetvédelmi miniszter arról beszélt a szakmai tanácskozáson, hogy a kistelepüléseket meg kell óvni, mert azok jelentik a vidék megtartó erejét.

Forrás: MTI