Agrárgazdaság
Üdvözli az SPS-rendszer bevezetését a termelők többsége
Üdvözli, és egyértelműen szükséges lépésnek tartja a mezőgazdasági szakmai és érdekképviseleti szervezetek többsége, hogy Magyarország 2010-ben bevezeti az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, az SPS-t – mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára
A rendszer bevezetéséről a kormány szerdán döntött, amelyet a kormányszóvivői tájékoztatón Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelentett be. Az Országgyűlés a múlt év őszén fogadta el a jogszabályt, amelyet a köztársasági elnök normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz (AB) utalt, a testület azonban még nem hozott döntést a témában.
Horváth Gábor elmondta: bár a kormány az utolsó pillanatig kivárt a döntés meghozatalával, végül "okosan" határozott, mert az SPS bevezetésének helyessége szakmailag egyértelmű. Hozzátette: remélhetőleg az Alkotmánybíróság a kormánydöntés után minél hamarabb véleményt nyilvánít a jogszabályról, így meg lehet hozni azokat a módosításokat, amelyekkel szemben az AB esetleg kifogással él.
A főtitkár szerint ezzel a lépéssel a magyar kormány közelebb kerül egyik fő mezőgazdasági programjának, az állattenyésztés súlyának növelésének megvalósításához, mivel az SPS bevezetésével elsősorban az állattenyésztők pozíciója javulhat majd.
Horváth Gábor hangsúlyozta: a rendszer bevezetése nem jelent többletbevételt a termelők számára, azonban biztonságot hozhat 2014-ig a magyar mezőgazdaságban.
Rámutatott: az SPS különböző mértékben érintené az egyes mezőgazdasági ágazatokat, azonban a legnagyobb segítséget a dohánytermelőknek és a tejtermelőknek jelenthetné.
A MOSZ 14 agrárszervezettel együtt korábban nyílt levélben kérte az Alkotmánybíróságot a jogszabály elfogadására, az AB azonban még nem adott választ a szervezetek kérésére, így a azok szeptemberre tüntetést helyeztek kilátásba az Alkotmánybíróság épülete elé.
Nem minden agrárszervezet ért azonban egyet az új rendszer bevezetésével: a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetség (MAÉT), és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) továbbra is elutasítja az SPS bevezetését, mivel szerintük erre a magyar agrárium még nem készült fel, bevezetése jelentős költséggel jár, és erre semmi nem kötelezi Magyarországot.
Jakab Istvánnak, a Magosz elnökének korábban megfogalmazott véleménye szerint Magyarországnak és az újonnan belépett tagállamoknak is azt ajánlotta az Európai Unió, hogy ezt a rendszert ne vezessék be, mivel 2013 után a jelenlegihez hasonló támogatási rendszer lép életbe az unióban.
Horváth Gábor elmondta: bár a kormány az utolsó pillanatig kivárt a döntés meghozatalával, végül "okosan" határozott, mert az SPS bevezetésének helyessége szakmailag egyértelmű. Hozzátette: remélhetőleg az Alkotmánybíróság a kormánydöntés után minél hamarabb véleményt nyilvánít a jogszabályról, így meg lehet hozni azokat a módosításokat, amelyekkel szemben az AB esetleg kifogással él.
A főtitkár szerint ezzel a lépéssel a magyar kormány közelebb kerül egyik fő mezőgazdasági programjának, az állattenyésztés súlyának növelésének megvalósításához, mivel az SPS bevezetésével elsősorban az állattenyésztők pozíciója javulhat majd.
Horváth Gábor hangsúlyozta: a rendszer bevezetése nem jelent többletbevételt a termelők számára, azonban biztonságot hozhat 2014-ig a magyar mezőgazdaságban.
Rámutatott: az SPS különböző mértékben érintené az egyes mezőgazdasági ágazatokat, azonban a legnagyobb segítséget a dohánytermelőknek és a tejtermelőknek jelenthetné.
A MOSZ 14 agrárszervezettel együtt korábban nyílt levélben kérte az Alkotmánybíróságot a jogszabály elfogadására, az AB azonban még nem adott választ a szervezetek kérésére, így a azok szeptemberre tüntetést helyeztek kilátásba az Alkotmánybíróság épülete elé.
Nem minden agrárszervezet ért azonban egyet az új rendszer bevezetésével: a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetség (MAÉT), és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) továbbra is elutasítja az SPS bevezetését, mivel szerintük erre a magyar agrárium még nem készült fel, bevezetése jelentős költséggel jár, és erre semmi nem kötelezi Magyarországot.
Jakab Istvánnak, a Magosz elnökének korábban megfogalmazott véleménye szerint Magyarországnak és az újonnan belépett tagállamoknak is azt ajánlotta az Európai Unió, hogy ezt a rendszert ne vezessék be, mivel 2013 után a jelenlegihez hasonló támogatási rendszer lép életbe az unióban.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaDrágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás ótaKözel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaGráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaA vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaElkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaKiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok