Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Tudósítás a Washington International Renewable Energy Conference-ről

A Bush kormányzat nagy várakozással tekintett a világ harmadik legnagyobb megújuló energia konferenciájára, melyet Washington D.C-ben rendeztek meg 2008. március 4-6. között.

Létrehozva:

|

A Washington International Renewable Energy Conference (WIREC) szervezésével kapcsolatban a legutóbbi időkig számos bizonytalanság volt tapasztalható – például az eseményt az eredeti tervek szerint Condoleezza Rice külügyminiszter nyitotta volna meg, ehelyett Paula Dobriansky helyettes államtitkárral kellett a jelenlevőknek beérniük -, ennek ellenére kb. 7000 résztvevő – ebből kb. 3000 fő a miniszteri találkozókra – regisztráltatta magát. Magyarországról nem érkezett a konferenciára delegáció, ezért Nagykövetségünk diplomatái képviselték hazánkat.

 
A konferencia miniszteri szintű plenáris és speciális ülésekből, üzleti konferenciából, kiállításból és az eseményt kísérő ún. side event-ekből állt.
 
A konferenciát Paula Dobriansky helyettes államtitkár nyitotta meg, aki kiemelte a megújuló energia szerepét a szegénység leküzdésében, az energiabiztonság megteremtésében, a levegő minőségének javításában és a klímaváltozás elleni harcban. Bejelentette, hogy a miniszteri szintű találkozók célja egy Washingtoni Nemzetközi Akcióprogram létrehozása, melyhez a megjelent delegációk részéről önkéntes kötelezettségvállalásokat várnak.

Csupán az első nap végéig 60 db ilyen kötelezettségvállalás érkezett a szervezőkhöz. Így például az USDA és az USDOE[1] bejelentette, hogy együttesen három éves időtávlatban 18,4 millió $ értékben finanszíroznak 21 db K+F és demonstrációs projekteket a megújuló energia témakörében. A nyertes projektek jelentős hányadát képezik a második generációs üzemanyagokkal kapcsolatos kutatások. Az USDA további kiemelt vállalása, hogy új piacokat teremt a fa alapú biomasszának, támogatja a prérifűből készíthető etanollal kapcsolatos kísérleteket.

Az EU részéről a két fő kötelezettségvállalás, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ig 20 %-kal csökkentik az 1990-es szinthez képest, valamint a bio-üzemanyagok részarányát minimálisan 10 %-ra növelik 2020-ig a közlekedésben. Dánia vállalta, hogy 15 %-kal csökkenti a fosszilis üzemanyag felhasználását 2025-ig, Németország a biogáz-pontenciálját növeli a jelenlegi gázfogyasztás 10 %-áig 2030-ra, Litvánia pedig a bio-üzemanyagok részarányát emeli az üzemanyag-felhasználás 15 %-ára 2020-ig.

 
A konferencián beszédet mondott Ed Schafer amerikai mezőgazdasági miniszter is, aki kiemelte a mezőgazdaság szerepét a megújuló energia előállításában, és kölcsönhatásként a megújuló energia szerepét a mezőgazdaság újraéledésében. Véleménye szerint a fejlődő országok a mezőgazdasági piacaik megnyitásával sokat profitálhatnak a jövőben a mezőgazdaság szerepének felértékelődése miatt.

Schafer szerint a fosszilis üzemanyagok nem fenntarthatóak, a megújuló üzemanyagok ellenben kiváló alternatívát kínálnak. Azonban az iparág kihívása egyrészt az, hogy támogatások nélkül is életképes legyen[2], másrészt környezetbarát technológiát alkalmazzon és megteremtse a bio-üzemanyagok társadalmi elfogadottságát (élelmiszer vs üzemanyag vita). Kiemelte a cellulóz alapú etanollal kapcsolatos kutatások és az energianövények termelékenysége fokozásának fontosságát.

A plenáris ülésen, illetve az egyes tematikus üléseken felszólalt még többek között John Negroponte külügyminiszter-helyettes, Nobuo Tanaka, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója, Mohamed El-Ashry, a REN21 elnöke, Samuel Bodman, amerikai energetikai miniszter, Zhang Xiaoqiang, a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alelnöke, Tony Hayward, a BP vezérigazgatója, Steve Johnson, az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség[3] vezetője, valamint Andris Piebalgs, EU energetikai biztos.
 
A konferencia második napján, a plenáris ülésen beszédet mondott George W. Bush elnök is. Bush leszögezte, hogy az USA vezető szerepet kíván betölteni a klímaváltozás elleni harcban, és kiemelt prioritása az energiafüggőség csökkentése, melyet nemzetbiztonsági okok miatt is meg kell teremtenie. A Bush-kormányzat eddig összesen 12 Mrd $ értékben adott támogatást megújuló energiával kapcsolatos K+F projektekre. Bush felelevenítette olyan korábbi kötelezettségvállalásait, miszerint az USA 10 éven belül 20 %-kal csökkenti a benzinfogyasztást, és 36 Mrd gallonra emeli 2022-re a megújuló üzemanyagok kötelező bekeverési célértékét (mandátumát).

Bush véleménye szerint a biodízel nagy lehetőségeket hordoz magában. 2007-ben 450 millió gallon biodízelt termeltek az USA-ban és 650 benzinkútnál lehetett biodízelt tankolni. Bush kiemelte, hogy mivel az amerikai etanol nagy része kukoricából származik – ami a farmerek számára nagy előnyt jelent -, azonban meg kell küzdeni az olyan most tapasztalható kihívásokkal is, mint a magas élelmiszer- és takarmányárak. Ennek ellenére nem kívánják visszafogni a bioetanol promotálását, és újabb 1 Mrd $-t kívánnak áldozni a cellulóz alapú bioetanol kutatására, ezzel biztosítva az áttérést a második generációs üzemanyagokra.

Az elnök jelentős adókedvezményeket helyezett kilátásba a flex fuel és hibrid gépjárművek vásárlásának ösztönzésére. Bush a jövő üzemanyagának nevezte a hidrogént, melynek felhasználásával kapcsolatos kutatásokat az állam szintén igen komolyan támogatja: egy 2002-ben indult program alapján 1,7 Mrd $-t költöttek erre a célra 2008-ig. Az elnök szerint az USA támogatja a nukleáris energia felhasználását, sőt azt is, hogy a fejlődő országok nukleáris erőmű kapacitást építsenek ki. Bush kiemelte a szél- és napenergia alkalmazásában elért amerikai eredményeket (az elmúlt évben például 300 %-kal nőtt a szélenergia-kapacitás).

Bejelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi egyezményeket, amennyiben azok hatékonyak, és határozott kötelezettségeket fogalmaznak meg, valamint kezdeményezte egy nemzetközi zöld energia alap létrehozását, melynek célja szegény országok megújuló energiával kapcsolatos törekvéseinek támogatása. Ez utóbbi célra 2 Mrd $ jóváhagyását kérte a Kongresszustól. Fontosnak ítélte továbbá a technológiákkal kapcsolatos összes kereskedelmi akadály eltörlését.

 
A konferencián két magyar előadó is szerepelt. Bonifert Márta, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Közport igazgatója gazdaságfejlesztés és megújuló energia témakörben adott elő, míg dr. Kovács András biodízel-gyártással kapcsolatos technológiai szabadalmát ismertette.
 
A konferencia tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze:
  • Az energiafüggőség csökkentése, a fenntartható energiaforrások biztosítása és a klímaváltozás leküzdése első számú prioritássá lépett elő világszerte. A legtöbb fejlett ország, valamint India és Brazília rendkívül nagy energiát mozgósít a fenti célok elérésére.
  • Általános vélemény, hogy óriási potenciál[4] van a megújuló energiában, azonban hasznosításának támogatása elengedhetetlen. Ez jelenti egyrészt a megújuló energiával kapcsolatos kutatás-fejlesztés kiemelt támogatását, valamint az olyan támogatásokat, mint például a flex fuel járművek vásárlását ösztönző, vagy a bioetanol és biodízel bekeveréséhez kapcsolódó adókedvezmények. A kötelező érvényű mandátumok rendkívül fontos szerepet játszanak a bio-üzemanyagok használatának elterjedésében. Támogatások és mandátumok nélkül eltűnne nemcsak a hagyományos, hanem a második generációs üzemanyagok irányában tapasztalható befektetési kedv is. Azonban a támogatások odaítélésénél és a mandátumok meghatározásánál egyre nagyobb elvárás, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben kapcsolják környezetvédelmi szempontokhoz (például jelentősen pozitív energiamérleg, GHG emisszió csökkentése).
  • A bio-üzemanyagok körében egyértelmű hangsúlyeltolódás tapasztalható a második generációs bio-üzemanyagok irányába. Mindez az Egyesült Államokat illetően megmutatkozik például a K+F pénzek elosztásában, és az bio-üzemanyag mandátumok meghatározásának módjában. Már Brazíliában is azon dolgoznak, hogy a hagyományos technológián túl a cukornád összezúzott szárából cellulóz alapú etanolt készítsenek. A második generációs kutatások előrehaladott állapotban vannak, azonban kereskedelmi méretű alkalmazásuk tovább várat magára. Az általános vélekedés szerint ez 3-5 éven belül be fog következni (szakértők szerint kb. 30 éve ezt hangoztatják, azonban most felgyorsult a kutatás üteme), ehhez azonban további jelentős előállítási költségcsökkentést kell elérni, és logisztikai problémákat kell megoldani. A konferencia egyik újdonsága volt a Coskata nevű cég előadása, amely szerint egy új technológiával 1 $/gallon körüli áron tud előállítani biomasszából, illetve hulladékból etanolt. Az eljárás alapját szabadalmaztatott speciális mikroorganizmusok és egy bioreaktor alkalmazása képezik.
  • A konferencián tapasztaltak azt sugallják, hogy a hosszabb távú kilátások a tiszta energiáknak (napaenergia, szélenergia, hidrogén) kedveznek.
  • A közeljövő nagy kihívása a társadalom megfelelő tájékoztatása az ún. food vs fuel vs feed vitában. Ahogy az egyik előadó megjegyezte: "Meg kell értetni a fogyasztókkal, hogy a bio-üzemanyagok elterjedése az ő érdeküket szolgálja. Az élelmiszerinfláció az energiafüggőség csökkentésének az ára." A fosszilis üzemanyagok árának növekedése szakértők szerint az élelmiszer-árinflációhoz sokkal nagyobb mértékben járul hozzá, mint a bioetanol-iparág által generált gabonakereslet-növekedés. Az OECD egyébként épp jelenleg dolgozik egy olyan tanulmányon, amellyel objektív képet kíván festeni a fenti kérdésről.
  • A növénygenetikának az országok többsége nagyon nagy szerepet szán ahhoz, hogy a megújuló üzemanyagok termelése tényleg fenntartható legyen. Az alapanyag-termelésre rendelkezésre álló terület korlátozott, ezért a kulcs a hozamnövekedésben van. Például Brazíliában a cukornád hektárjának éves hozama 6000 l/ha körül van. Az egyik előadó szerint azonban GMO fajták kifejlesztésével 11500 l/ha-os átlag is elérhetővé válik. Hasonló bizakodás tapasztalható az USA-ban a GMO kukoricafajták terén is.
  • A bioetanol- és biodízel-gyártás terén a jövő az integrált technológiáké (például állati trágya alapú biogáz-üzem és bioetanol-üzem összekapcsolása). A gyártóüzemek energiafelhasználását függetleníteni kell a hagyományos energiaforrásoktól (például földgáz).

[1] United States Department of Energy
[2] A konferencia egyik paneljében (Renewable Fuels: Maket Adoption and Deployment of New Technology) feltettem kérdésként az előadók felé, hogy véleményük szerint mikor lesz versenyképes az amerikai bio-üzemanyag gyártás adókedvezmények nélkül. A válaszokból kiderült, hogy jelenleg az adókedvezmények nélkül sem a biodízel-, sem a bioetanol-termelés nem lenne jövedelmező; résztvevők bíznak a kedvezmények hosszú távon történő fennmaradásában.
[3] US Environmental Protection Agency
[4] Egyes számítások szerint az USA-ban kb. 60 Mrd gallon etanol nyerhető a ma létező biomasszából. De megemlíthetjük azt is, hogy Brazíliában a mezőgazdasági terület 1 %-a az ország benzinfogyasztásának 50 %-át váltotta ki etanolra.

Forrás: FVM – Dr. Tóth Attila

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!