Hírek
Térségi polgármesterek szerint szervezett földfelvásárlás folyik a Koppány-völgyben
Szervezett földfelvásárlási hullám indult a Somogy megyei Koppány-völgyben – erősítette meg a térség két polgármestere is az MTI-nek a Somogyi Hírlap hétfői számában erről megjelent nyilatkozatokat.
A távirati irodának Lakos János tengődi polgármester elmondta, hogy a térségben már eddig eladott mintegy 600 hektárnyi föld ismeretlen kézben összpontosul.
A jobbára idős, rászoruló, tudatlan tulajdonosok aranykoronánként 30-35 ezer forintért adnak túl azokon a területeken, amelyek néhány év múlva ennek akár húszszorosát is érhetik – mondta a mintegy 500 lakosú falu önkormányzati vezetője, aki jogszabály-változtatást sürget, ugyanis véleménye szerint hiába van elővételi, illetve bérlet joga egy adott területen a helybelieknek, ez a jelenlegi törvények mellett kijátszható.
A polgármester elmondása szerint az elmúlt néhány hónapban szinte naponta értesül a helybeliektől, hogy ajánlatot tettek a földjükre, vagy már el is adták.
A körjegyzőségbe tartozó másik település, a mintegy 300 lakosú Somogyegres – Lakos János szerint náluk tapasztalható a legtöbb földfelvásárlás – polgármestere, Jaksó Józsefné az MTI megkeresésére azt mondta: "nem vagyok kompetens, és nem is érek rá ebben az ügyben nyilatkozni".
Schmuck Ferenc, a mintegy 500 lelkes Kánya polgármestere elmondta, hogy már a kistérségi társulás ülésén is felvetette a földfelvásárlás problémáját.
Szerinte most sokan a szegénység, a napi megélhetési gondok miatt adják el a földjüket. Elszomorító – tette hozzá -, hogy ezzel kisemmizik a rászorulókat, s amikor a 2011-ben felszabaduló földpiaccal valóban nagy értéke lesz a földnek és az egekbe emelkedhetnek az aranykoronánkénti árak, már nem lesz mit eladni.
Garai László, a három fenti település körjegyezője a távirati iroda kérdésére közölte: az idén összesen négy földeladási hirdetményt tettek közzé a három településen. Hivatalosan tehát nincs földfelvásárlási hullám, a "falusi pletykák szerint azonban erős érdeklődés mutatkozik a környékbeli földek iránt" – monda.
Gruber Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI-nek elmondta: szigorításra, "fékekre" lenne szükség a földszerzésben. Példaként Dániát említette, ahol egyebek mellett helyben lakáshoz, megfelelő iskolai végzettséghez kötik a földvásárlást.
A politikus e mellett hasznosnak tartaná falufórumok szervezését, ahol tájékoztatást kaphatnak a földtulajdonosok az uniós földtámogatási szabályokról, pályázatokról.
Pásztohy András miniszteri biztosnak nincs tudomása földfelvásárlási hullámról. Az viszont tény – tette hozzá az MTI megkeresésére -, hogy a dél-dunántúli földek keresettek és magasabb áron cserélnek gazdát, mint másutt az országban.
Az érdekképviseleteknek fel kell hívni a földtulajdonosok figyelmét a reális árakra, de tájékoztatást adhat a falugazdász-hálózat és az agrárkamara is – mondta az agrárszakértő.
Közölte: már tart az ötpárti egyeztetés a földbirtok-politikai kérdésekről, s a remények szerint 2009. január elsejétől be is vezetik a földtulajdonosok, illetve bérlők biztonságát szolgáló változásokat.
Földfelvásárlási hullámról Varga Gábornak, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Főigazgatójának sincs tudomása, ám ha van ilyen – tette hozzá, ennek a Koppány-völgyi településeket illetően nyoma kell, hogy legyen a siófoki körzeti földhivatalban.
Ez utóbbi vezetője, Magori Tibor közölte: ilyen statisztikát nem készítenek, mivel ezt nem kéri tőlük a felettes szervük, így ilyen szempontok szerint nem is vizsgálják a beadványokat.
Sátrai István, a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetségének kaposvári elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem új keletű problémáról van szó, a törvényhozásnak meg kellene szüntetni a kiskapukat.
Elmondása szerint idetartozik az életjáradék kötése idős emberekkel, vagy a földcsere. Mindkét esetben úgymond birtokon belülre kerül a vásárló, s így már "belsősként élhet az elővásárlási jogával", ami bármennyi föld megvételét lehetővé teszi.
Közölte: a problémát jelezték a parlament mezőgazdasági bizottságának, az ígéret szerint a polgári törvénykönyvvel összhangban sor kerül a módosításra.
Forrás: MTI
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból