Agrárgazdaság
Tartamos erdőgazdálkodás hazánkban
A magyar erdőgazdálkodás elmúlt évtizedei azt mutatják, hogy erdeinkkel jól gazdálkodunk. A magyar erdők minősége javul, mennyisége növekszik.
Az ország erdőterülete, Trianon óta, mintegy 800.000 hektárral nőtt, s jelenleg is gyarapodik. A nemzeti, majd az EU-s támogatások eredményeképpen ennek mértéke, évente mintegy 15.000-20.000 hektár. (A kétmilliomodik hektár magyar erdőt 2006. novemberében adta át Ópusztaszeren Gráf József agrárminiszter.)
Nem igaz tehát az a vélekedés, miszerint hazánkban erdőirtások történnének, s az erdőterület csökkenne – olvasható az MGSZH Erdészeti Igazgatóság közleményében.
A magyar erdőkben csak erdőgazdálkodási tervek (körzeti, üzemtervek) birtokában lehet gazdálkodni. E tervek közepes és hosszú távra tartalmazzák a társadalom elvárásaival összhangban megfogalmazott irányelveket, melyek garantálják, hogy ahol eddig erdő állt, ott meg is maradjon. Az erdőgazdálkodási tervek betartása felett az erdészeti hatóság őrködik.
A fenntartható erdőgazdálkodás gyakorlata szerint az erdőkből nem kerülhet ki több faanyag évente, mint amit a természet pótol. Az éves faanyagkivétel mintegy 7 millió köbméter, mellyel szemben a magyar erdőkben közel 14 millió köbméter növekszik, vagyis erdeink faanyagtartaléka évente több millió köbméterrel nő.
Mi ennek az oka?
Vannak erdőterületek, ahol a természeti értékek, a talaj-, a víz- és egyéb védelmi célok, valamint gazdálkodási megfontolások miatt a fakitermelés – területi kiterjedése, időbeli végrehajthatósága, technológiája – korlátozott. E korlátozásokat a társadalom érdekében jogszabályok írják elő.
Mintegy 6500 hektáron a természeti folyamatokat megközelítő eljárással, az úgynevezett szálalással folyik a gazdálkodás, amelynek eredményeként az adott területet folyamatosan erdő borítja.
40 ezer hektárnyi erdőterületen az erdőkben faanyagtermelés nem folyik, ezekben kizárólag a természet erői uralkodnak.
Gyakori vélekedés, hogy a magyar erdők sokfélesége (biodiverzitása) csökken, természetvédelmi értékei sérülnek, elsősorban a gazdálkodást okolva ezért.
A tények mást mutatnak.
Az erdők megújítása mintegy 50 százalékban (évente körülbelül 10.000 hektáron) a természeti folyamatokra, az erdőállományok önmegújító képességével történik, melynek során megmarad az idős állományok fajgazdagsága, megőrződik genetikai állományuk, illetve azok változatossága.
A magyar erdők kétharmadát – a nem erdő termőhelyen végzett nagyarányú gazdasági és védelmi célú erdőtelepítések ellenére – őshonos fafajok alkotják.
Többek között ez teszi lehetővé, hogy az ország védett területeinek mintegy 47 százalékán erdő áll, ami az összes erdőterület 21 százaléka. Amennyiben a NATURA 2000 területeket is figyelembe vesszük, akkor ez az érték mintegy duplájára nő.
A hivatásos természetvédelem tehát partnerekre talált az erdőgazdálkodókban, erdész szakemberekben, s együtt igyekszik megvédeni az európai országokhoz képest természeti értékekben és fajokban kimagaslóan gazdag magyar erdőket.
Kiadó: Országos Erdészeti Egyesület
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok