A sajóládi keményfás ligeterdőt 1989 és 2000 között a fák kiszáradása, a közelmúltban pedig a rendkívüli mértéket öltő falopások miatt termelte ki az Északerdő Zrt. – a korábbi esetben a fák mintegy felét döntötték ki, most viszont tarra vágták az erdőt. A természetvédők feljelentést tettek a gazdálkodótársaság és az ellenőrző, engedélyező hatóság ellen természetkárosítás gyanúja miatt. Az erre válaszként megküldött elutasító határozatot egyelőre nem indokolta a rendőrség.

Mint korábban írtunk róla, a debreceni központú Tiszántúli Természetvédők Társulata az erdő 98 százalékának a kitermelése miatt az ügyészséghez fordult, azt hangsúlyozva, hogy a fairtással mintegy ötven védett állatfaj élőhelye szűnt meg. Közöttük vörös könyves, vagyis kihalás szélén álló fajok is veszélybe kerültek, mint például a kis Apolló lepke. Az ügyben a miskolci városi ügyészség nyomozást rendelt el. Akkor az Északerdő Zrt. nem kívánt nyilatkozni az ügyben, mondván: még nem kapták kézhez a feljelentést.

Rencsiné Ágh Márta erdőmérnök, a társaság sajtóreferense utólag tudósítónknak elmondta: szakembereik már több fórumon szóvá tették, hogy véleményük szerint a sajóládi erdőt – mivel mesterséges eredetű – hibás döntés volt bevonni a természetvédelmet fokozottan szolgáló Natura 2000 hálózatba. Erről ugyanígy vélekedik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal is, amit egy közleményben nyilvánított ki. A sajtószóvivő hozzátette: az adott területen a nyolcvanas években drasztikus mértékben csökkenni kezdett a talajvíz, ennek következtében a fák kiszáradtak, így 1989 és 2000 között hatóságilag előírt kitermelést kellett végrehajtaniuk. A kivágott fákat folyamatosan pótolták. Az elmúlt években lezajlott fakivágásokat azonban már nemcsak a kiszáradás, hanem az is indokolta, hogy a fatolvajok miatti károkat meg akarták előzni, vagyis a társaság maga hasznára akarta kitermelni a megmaradt faanyagot. Ezzel együtt a megkezdett felújítási folyamatot is le kívánták zárni. Arra a kérdésünkre, hogy az újonnan telepített fák jobban bírják-e majd a szárazságot, a szóvivő annyit mondott: ebben csak bízni lehet.

Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke úgy fogalmazott: szervezetük célja a feljelentéssel nem az Északerdő Zrt. vagy a hatóságok elleni fellépés volt, hanem az, hogy rávilágítsanak a hazai természetvédelem hiányosságaira. Ezért fellebbeznek a december 27-én keltezett rendőrségi határozat ellen. Hozzátette: véleménye szerint tarthatatlan az is, hogy a hazai kétmillió hektáros védett területre mindössze kétszáz természetvédelmi őr vigyáz. Zsák Ferenc kifejtette: az állami tulajdonú védett erdőknek – mint ahogyan azt egy korábbi terv már megfogalmazta – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól át kellene kerülniük a környezetvédelmi tárcához.

Rencsiné Ágh Márta a fenti problémával kapcsolatban megjegyezte: az észak-magyarországi régióban az erdészek munkaidejének jelentős részét az erdővagyon megőrzése tölti ki, gyakran teljesítenek állandó készenléti szolgálatot. Erre azért is szükség van, mert például a fatolvajok duplán okoznak kárt az erdészetnek: egyrészt az elvitt fa értéke jelent veszteséget, majd a kivágott területek újraerdősítése és őrzése terheli az állami tulajdonú cég költségvetését. A szóvivő úgy fogalmazott: eddigi munkájuk nem volt eredménytelen, hiszen az egyik, kezelésükbe tartozó mintegy hétezer hektáros erdőterületen 2007 márciusa és októbere között – bejelentéseik nyomán – száz falopással kapcsolatos tettenérés és felderítés történt.

Forrás: Népszabadság