Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Szárnyas biztonsági őrök

"Madárjárásos" években üzletnek sem utolsó elfoglaltság a ragadozó madarak segítségével végzett madárriasztás. A szárnyas biztonsági őröket galambok, seregélyek, varjak és vadkacsák ellen is bevetik, általában sikerrel. A környezetbarát kártevőmentesítést olyan komoly helyeken is igénybe veszik, mint a Parlament vagy a budapesti repülőtér.

Létrehozva:

|

A skót parlament egy minapi hír szerint évi nyolcezer fontot (közel hárommillió forintot) költ a "galambkárok" elhárítására. A pénzből leginkább az épületre rakódó, a savas esőkhöz hasonlóan mállasztó hatású galambpiszkot távolítják el – ahelyett hogy a galambokat tartanák távol. Persze az utóbbival is megpróbálkoztak, ám hiába: a hangos riasztás nem vált be, a kihelyezett kampókat, szúrós szőnyegeket és hálókat pedig a tanulékony madarak könnyedén kikerülik.

A városi galambok elriasztása nem egyszerű feladat: ezek az állatok régóta együtt élnek az emberrel, nem ijednek meg senkitől és – szinte – semmitől. Az egyetlen kivételt az olykor galambot is zsákmányoló ragadozók jelentik: ha egy nagyobb testű sólyom vagy egy héja feltűnik a színen, a városlakó szárnyasok fejvesztve menekülnek. Ezen a felismerésen alapul a madaras kártevő-mentesítés ötlete is, amellyel immár hivatásszerűen is foglalkoznak néhányan Magyarországon.

A Magyar Solymász Egyesület (MSE) honlapján ketten is hirdetik a szolgáltatást. Egyikük, Gasztonyi Dániel a Népszabadságnak elmondta: legtöbbször szőlősök, vetemények, illetve ipari területek madármentesítésére hívják, de olykor középületek, illetve halastavak őrzése is a munkájához tartozik. Maga a munka leginkább a vadászásra betanított ragadozók röptetéséből áll (zsákmányt ilyenkor általában nem ejtenek, a puszta jelenlétükkel ijesztik el a nem kívánt madarakat). A galambok eltávolítása a nehezebb feladatok közé tartozik.

Ebben az esetben az első időkben rendszeresen (naponta) kell röpíteni a sólymot vagy héját a célterületen, és a hetekig tartó elszoktatás után később is szükség van fenntartó kezelésekre, hogy a galambok vissza ne szokjanak a bevált helyükre. A galambok számára a fészkelésre alkalmas kőalakzatok mellett a táplálék jelenti a legnagyobb vonzerőt (ezért is kedvelik anynyira a budapesti Országházat, ahol a neogótikus épületen rengeteg kőcsipke, a Kossuth téren pedig – egyes nyugdíjasok és a turisták jóvoltából – terített asztal várja őket).

A galambok – valamint a seregélyek, a gerlék, a varjak, a gémek, a vadkacsák, a kormoránok és a többi, valamilyen vonatkozásban szárnyas kártevő – menekülési reflexét a ragadozó madarak röpképe váltja ki (méghozzá igen hatékonyan, ezért is használnak például a nagy üvegfelületek védelmére fekete matricából kivágott ragadozómadár-sziluetteket). De csak egy bizonyos méret fölött – emiatt utalható bátran a legendák világába, hogy a Parlament tornyaiban költő vércséket a galambok távoltartása végett "telepítették" volna az épületbe (az alig galamb nagyságú vércse nem képes elkapni a galambokat, ezért az utóbbiak nem is félnek tőle).

A "bérsolymászok" számára talán a reptér szárnyas biztonsági szolgálatának üzemeltetése a legnagyobb presztízsű megbízás. Itt teljesített szolgálatot (a le- és felszálló gépek biztonságát veszélyeztető vadkacsák, varjak, esetenként mezei nyulak távoltartásával) az ország talán leghíresebb "őrmadara", a Harris kapitány névre hallgató Harris héja (a Közép- és Dél-Amerikában honos madárnak nincs hivatalos magyar neve, a solymászok többnyire a Harris héja vagy Harris ölyv elnevezést használják). Az állat nemrég egy munkahelyi balesetben a lábát törte, de már lábadozik, és hamarosan visszatér a posztjára. Amúgy a héja, a vándorsólyom és a különféle hibrid sólymok vesznek részt a leggyakrabban a madárriasztásban (de például az olasz Bari reptere nemrég egy kiképzett szirti sast bérelt a rókák távoltartására).

Gasztonyi Dániel héjával és sólyommal dolgozik. Mint a szakember elmondta, tavaly bővében volt a megbízásoknak. Az idei szezon még nem indult be, de a solymász bizakodó: a kártevő-mentesítés keményebb módszerei (mérgezés, fegyveres ritkítás stb.) egyre kevésbé szalonképesek, és nem is mindenhol alkalmazhatók, így a környezetkímélő alternatívák iránt folyamatosan nő a kereslet.

A ragadozók "közreműködésével" folytatott pénzkereset Magyarországon még nincsen jogilag szabályozva. Elvileg a madarak tartása (mivel ezek tenyészetből származó példányok) nem tartozik a természetvédelmi jogi szabályozás hatáskörébe. Ám a hazai jogszabályok nem ismerik el a drága pénzért megvásárolt állatok tulajdonjogát (amikor a solymász számára tartási engedélyt állítanak ki, azzal a madarat gyakorlatilag államosítják), és az európai gyakorlattal ellentétben azt sem, hogy sosem az adott madárfaj védett, hanem mindig az egyed.

Forrás: Népszbadság-Hargitai Miklós

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!