Hírek
Szaktanácsadás – még mindig nem megy támogatás nélkül
Az Európai Unióban és Magyarországon is egyre inkább tudatosul a döntéshozókban, hogy a gazdasági fejlődés alapja a naprakész tudás megszerzése, annak minél szélesebb körhöz, minél gyorsabb eljuttatása. Ma már a tudáshoz nem kizárólag képzéseken való részvétel útján, de más formában is hozzájuthat mindenki, akinek szüksége van rá.
A klasszikus oktatási formák mellett a tudást közvetítik a tájékoztatási tevékenységet végző falugazdászok is, de a termelők egyre nagyobb arányban keresik a speciális, egyénre szabott szaktanácsadást is, amihez még támogatást is lehet szerezni. Úgy tűnik azonban, hogy ezekhez a támogatásokhoz már nagyon hozzászoktak a szolgáltatást igénybe vevők és támogatás nélkül már nincs szükségük rá.
Hazánkban 2007 óta van lehetősége a gazdálkodóknak az egyéni szaktanácsadást támogatott formában igénybe venni. Az úgynevezett Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszert arra hozták létre a tagállamokban – köztük Magyarországon is – hogy egy átlátható rendszerben lehessen a gazdálkodók problémáit kezelni. Valójában támogatott szaktanácsadást a 2008-as évben végzett szolgáltatásokra lehetett először igényelni. A kedvezményezett maga a gazdálkodó volt, aki a rendszerben fontos szerepet játszó Területi Szaktanácsadási Központtal (TSzK) kötött szerződést a szolgáltatás megvalósítására. Magát a szolgáltatást viszont a szintén a TSzK-val szerződésben álló névjegyzékben regisztrált, képzett szaktanácsadók adták.
A támogatási adatok szerint ezek után a szolgáltatások után évente átlagosan 6-7 ezer gazdálkodó vett/vesz igénybe támogatást (ennyi volt ugyanis a támogatási igényre beérkezett kérelem évente). Mindez a teljes sokaságot – vegyük csak a kb. 180 ezer területalapú támogatást igénylő gazdálkodói létszámot – nagyon alacsony arány, ennek ellenére a tevékenységből hatszáz körüli azon szaktanácsadó száma, aki ebből él meg. Egy-egy termelő a szolgáltatás díjának 80%-át tudta támogatásban visszaigényelni, de – a legutóbbi pár évben – maximum 700 eurónyi forintot évente. Ez nagyjából 200-210 ezer Ft-ot jelentett, attól függően, hogy az euró árfolyama éppen hogy alakult.
"A támogatásokra mindenkinek lehetőségként kellene tekintenie és úgy berendezkednie, hogy az rövidebb-hosszabb ideig szünetelhet, vagy akár teljesen meg is szűnhet …"
A 2007-2013 közötti uniós forrásokból azonban legutoljára a 2014-es szerződésekre lehetett támogatást igényelni. Mivel ezek a „pénzek” már elfogytak, az új Vidékfejlesztési Program forrásai pedig még mindig nem nyíltak meg, és a Programot még Brüsszel el sem fogadta, így egyre inkább azzal kell számolniuk a termelőknek, hogy legközelebb a 2016-os évre igényelt szolgáltatásokra vehetnek csak igénybe támogatást.
Úgy tűnik, hogy ez jelentős problémát okoz az ebből élő szaktanácsadók számára. A minap egy szaktanácsadóknak szóló rendezvényen, amikor ezzel a hírrel szembesültek a szaktanácsadók, elég heves megnyilatkozásoknak lehettünk szem- és fültanúi. A szaktanácsadók szerint ugyanis a termelők már hozzászoktak a támogatott formához és anélkül egyszerűen nem fognak, nem tudnak kifizetni ekkora összeget, így a szaktanácsadók a 2015-ös évben nem jutnak majd a pénzükhöz, emiatt sokan kényszerülnek majd arra, hogy másba fogjanak.
Elgondolkodtam azon, hogy ezek szerint a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele még mindig nagyrészt a támogatásoknak köszönhetőek és azok nélkül nem megy. Úgy tűnik, hogy ennek a támogatási formának a célja, miszerint a gazdálkodókat megismerteti a szaktanácsadás jelentőségével és hasznával, idővel pedig támogatás nélkül is igénybe veszik majd a szolgáltatást a termelők, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
No de nézzük meg mennyibe is kerül a gazdálkodóknak, ha szaktanácsadóhoz fordulnak segítségért. A szaktanácsadási szolgáltatások után – ahogy azt fentebb is írtam – évente maximálisan 700 eurónyi támogatást kaphat egy termelő, ami a szolgáltatási díj 80%-a. Ez évi 210 ezer Ft, plusz a díj fennmaradó 20%-a, azaz körülbelül 240 ezer Ft éves szinten, havi szinten pedig, értelemszerűen 20 ezer Ft-ot jelent egy termelőnek. természetesen számos más kiadás is terheli a gazdálkodást havonta, amit a gazdáknak ki kell fizetniük, de mégis el kell azon gondolkodni, hogy érdemes-e kifizetniük ezt az összeget, mit is nyerhetnek ezzel?
A szaktanácsadók számos területen segítenek a gazdálkodóknak. A különböző elemzések azt mutatják, hogy ma már a termelés-technológiai kérdések mellett, sőt előtt egyre nagyobb igény mutatkozik az adminisztratív segítségnyújtás terén. Egyre több adatszolgáltatási, jogszabályi feltételeknek való megfelelési kötelezettségnek kell eleget tenniük a termelőknek. Ehhez tárul még a közvetlen támogatás-igénylések elektronikus felületen történő igénylése, amit a termelők jelentős része nem tud önállóan megtenni, és, ha erről lemarad, akkor igen komoly összegektől eshet el, illetve az adatszolgáltatási, vagy jogszabályból eredő kötelezettsége elmulasztásával komoly bírságokra is számíthat.
Azok esetében, akik területalapú támogatásban is részesülnek, megoldás lehet a finanszírozásra ebből a támogatási összegből „lecsípni” a szaktanácsadásra szánt összeget. 2014-ben a termelők hektáronként 227 eurónyi, kb. 70 ezer Ft területalapú támogatásra voltak jogosultak, ami, ha csak egy 10 hektáros területtel rendelkező termelőt veszünk figyelembe, mintegy 700 ezer Ft-ot jelent, ennek az összegnek kicsit több mint harmadát jelenti a szaktanácsadásra kifizetendő összeg. Ez nem kevés, de egy okos gazdálkodó belátja, felismeri, hogy az előző bekezdésben leírtak miatt, a szolgáltatások igénybevételének elmulasztásával többet veszíthet, mint amennyit nyerhet.
Lehet, hogy most sokan nem értenek velem egyet, de úgy gondolom, hogy a támogatásokra mindenkinek lehetőségként kellene tekintenie és úgy berendezkednie, hogy az rövidebb-hosszabb ideig szünetelhet, vagy akár teljesen meg is szűnhet. Ebben az esetben pedig önállóan is meg kell, hogy tudjanak állni a lábukon a gazdálkodók, különben nem tudják eltartani a családjukat.
Meg kell értenünk azokat a szaktanácsadókat, akik ebből a tevékenységből élnek, hogyha az elvégzett munkájukat nem fizetik ki, legközelebb nem fognak (nem tudnak) majd szolgáltatást nyújtani. Mindig azt halljuk, hogy a szaktanácsadás egy bizalmi viszony. Ez így is van, de ezt a bizalmat mindkét oldalnak éreznie kell.
Székely Erika, vidékfejlesztési szakértő – gazdablog.hu
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
Drágulhat a gabonaimport
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaDrágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás ótaKözel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaGráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaA vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaElkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaKiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok