Gráf József földművelésügy és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette: bízik abban, hogy az SPS bevezetéséről szóló törvényt jóváhagyja az Alkotmánybíróság, így a jogszabály 2009 januárjától hatályba léphet. 
A köztársasági elnök szerdán tudatta, hogy nem írta alá az Országgyűlés által október 20-án elfogadott törvényt, hanem azt véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak.
Gráf József e döntés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a már elfogadott törvény uniós jogszabályok alapján készült, sőt a tagállamok többségében már ennek megfelelően zajlik az ágazat támogatása. Az FVM első embere azért is tartja fontosnak az honatyák többsége által már szentesített törvényt, mert annak hatályba lépésével a magyar agrárium szereplői hasonló elvek mentén részesülhetnek támogatásban, mint a régi uniós tagállamokban gazdálkodó versenytársaik.

Az SPS bevezetésének szükségességéről azóta folyik vita az agrárágazat szereplői között, amióta az agrártárcánál az új támogatási rendszer bevezetésének céldátumaként 2009. január 1-jét jelölték meg.    Az SPS támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket.

Az agrártárca irányítója szerint az SPS mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Hozzátette, hogy az SPS-jogosultság növeli a föld értékét, amivel a 2011-es földpiaci nyitás után a külföldi befektetők is számolnak majd. A támogatási rendszerben a nemzeti tartalék képzésével rendezhető a fiatal gazdák és a mezőgazdasági termelésbe újonnan belépők helyzete is. A támogatók úgy vélik: az SPS-sel a fogyasztók is jól járnak, mert biztonságosabb, egészségesebb és olcsóbb mezőgazdasági termékekhez jutnak hozzá.

Az SPS ellenzői viszont azzal érvelnek az új támogatási szisztéma bevezetése ellen, hogy annak alkalmazására semmi sem kényszeríti az országot, és alkalmazására sincs kellő mértékben felkészülve.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke korábban mindezt még azzal egészítette ki: mivel az SPS a termeléshez kötött vagyoni jogot ad, anyagi hátrány ér mintegy 1,8 millió olyan földtulajdonost, akik bérbe adják földjüket, mert a bérleti szerződés lejártakor földjük után nem jár támogatás. Hozzátette: sok gazdálkodó nem tudja elfogadni, hogy bérbe adott földje után – annak ellenére, hogy a tulajdonjog az övé – mások jutnak támogatási joghoz.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) sem ért egyet az SPS bevezetésével, mivel szerintük erre a magyar agrárium még nem készült fel, illetve bevezetésére semmi nem kötelezi Magyarországot. Jakab István, a Magosz elnöke szerint Magyarországnak és az újonnan belépett tagállamoknak is azt ajánlotta az unió, hogy ezt a rendszert ne vezessék be, mivel 2013 után a jelenlegihez hasonló támogatási rendszer lép életbe az unióban.
A Magosz lényegében ezen érvek alapján fordult a köztársasági elnökhöz, hogy az Országgyűlés többsége által elfogadott új mezőgazdasági támogatási rendszer, az SPS bevezetését lehetővé tevő törvényt Sólyom Lászlót, hogy ne írja alá.   
Az államfő álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti.

Sólyom László úgy látja, ez önmagában nem szükségszerűen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, ami sérti a jogbiztonságot.
Aggályosnak találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra, vagy szereztek új termőterületet.
A Magosz üdvözölte Sólyom László köztársasági elnök döntését. Egyben úgy értékelte: a köztársasági elnök osztotta a Magosz azon jogi aggályát, hogy az elfogadott törvény jogbizonytalanságot szül hatását tekintve, és további hatása is kiszámíthatatlan az érintettekre nézve. Az Agrya, a fiatal magyar gazdák szervezetet szintén üdvözölte Sólyom László döntését.

Forrás: MTI