1999-ben az országban mindössze 310 komplexum működött, kapacitásuk szórása nagy volt, a 0,03 hektártól a 144 hektárig. A létesítmények mintegy 75%-a 10 hektárosnál kisebb volt, és többségük lényegében a nagyüzemi mezőgazdasági termelés kiegészítőjeként, egyfajta háztáji gazdasági egységként működött.

A 2000-ig eltelt időszakban gyakorlatilag egyetlen új komplexum sem épült, s a meglévők is elöregedtek. 2005-2006-ban kezdődött meg egyfajta fellendülés, amikor is több nagytermelő új melegházak építését kezdte meg, elsősorban a rosztovi, szaratovi és a moszkvai körzetekben. Az új létesítmények átlagos alapterülete mintegy 50-80 hektár, s a bekerülési költségek egyenként meghaladják a 1,5 milliárd Rbl-t (kb. 10 milliárd Ft).

Az egyre nagyobb érdeklődést mutatja, hogy a Moszkvai Kormány is jelezte a magyar agrárvezetésnek, tanulmányozni kívánják az ezzel kapcsolatos magyar gyakorlatot, s a legkorszerűbb melegházi technológiákkal kívánnak Moszkva körzetében új komplexumokat létrehozni.

A "Ruszagroprojekt" nevű oroszországi agrárholding az egyik legnagyobb vállalkozás a gabonaüzletágban, és több mint 20 gabonaelevátort, illetve kapcsolódó létesítményeket birtokol. Ezek között az egyik legjelentősebb a "Jejszkij" elevátor, amelynek kapacitása ma 48 ezer tonna, s hozzá kapcsolódik még egy 80 ezer tonna kapacitású gabonaraktár. A komplexum bővítését nemrégiben kezdték meg, mintegy 700 millió Rbl-es költséggel (kb. 5 milliárd Ft). A tervek szerint az elevátor kapacitása 2009 végére megduplázódik, s ezzel az egyik legjelentősebb oroszországi üzemmé válik.

A krasznojarszki kombájnüzem, amely az egyik legjelentősebb az oroszországi mezőgépgyártók között, nemrégiben esett át az IFC auditján. A vizsgálatok során a gyárban előállított gépek korszerűségét, hatékonyságát, illetőleg a biztonsági megfelelőségét vizsgálták.

Az IFC képviselője szerint a vizsgálatok egyértelműen pozitív eredménnyel zárultak, és a gépeket az európai piacokra történő szállításra is ajánlották. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb oroszországi agrotechnikát előállító cég, a Rosztszelmash mellett már a krasznojarszki üzem is szállíthat az EU-s piacokra, ami további exportlehetőséget jelent az orosz agrotechnika számára.

A bolgár élelmiszerek és különösen a borok egyre nagyobb arányt képviselnek az ország orosz piacokra történő szállításaiban. Az elmúlt évben a bolgár exportőrök mintegy 60 millió USD értékű terméket szállítottak Oroszországba, s ennek a túlnyomó többsége (több mint 50 millió USD) bor volt (összehasonlításul: a magyar borexport 2007-ben a viszonylag dinamikus növekedés mellett is csak mintegy 10 millió USD-t tett ki).
Erre az évre a bolgár agrártermelők további expanziót terveznek, különösen a vörösbor szállítását kívánják tovább bővíteni. A bolgár bordói fajták – bolgár értékelés szerint – nem rosszabb minőségűek, mint az általuk etalonnak tartott kaliforniai borok, ezért sikerrel pályázhatnak az egyre igényesebb oroszországi fogyasztók megnyerésére.

Forrás: FVM – dr. Kemény Ádám