Az Amerikából származó napraforgó a XVI-XVII. században az úri kertek dísznövényeként honosodott meg Magyarországon. Idővel átkerült a paraszti kertekbe, majd onnan a szántóföldek, mezsgyék szélére. A szemekből kinyert olajnak máig tartó fontos szerepe van a táplálkozásában, ráadásul a zsír kiváltására is szolgált a böjti időszakokban, a "tányérica" szárából pedig kerítést készítettek, vagy tüzelésre használták.
    
Az emlékpark skanzenjében működés közben mutatnak be egy olajprést, így kiderül, manapság hogyan sajtolnak olajt a magvakból. Mivel a szemek kinyerése társas munkának számított, kiváló alkalom volt az éneklésre, ismerkedésre, majd a közös mulatságra, a "ricabálra". Ezt a hangulatot idézik föl a Ricanapon a skanzen szegedi tanyájában.
   
Szombaton a Makótól 10 kilométerre, a Maros jobb partján fekvő Apátfalva gazdag néphagyományába is pillanthatnak azok, akik ellátogatnak Ópusztaszerre. A leglátványosabb programnak a több mint negyven szereplő közreműködésével bemutatott Apátfalvi lakodalmas ígérkezik, amely hitelesen idézi fel az egykori esküvői szokásokat a templomi kihirdetéstől egészen a mulatságig. A lakodalomban lesz ifjú pár is, ezért Márton Katalin arra bíztatta a vendégeket, hogy ne üres kézzel jöjjenek, és lepjék meg valamilyen aprósággal a fiatalokat.
   
A látogatók a skanzen portáin megismerkedhetnek az apátfalvi fehérhímzés fortélyaival, a mézeskalács díszítésével, a kosárfonás mesterségével, de ki lehet próbálni a szövést vagy a csuhézást is. Megkóstolhatják a "pátfalvi" kőttest – egy kemencében sült kelt tésztát -, sőt, az ügyes háziasszonyok főzési fortélyait is elleshetik.
   
A játékos kedvűek "parasztolimpián" vetélkedhetnek, kipróbálhatják magukat különböző népi ügyességi játékokban, azokat pedig, akik még többet szeretnének tudni Apátfalváról, viseleti bemutató és régi fotókból összeállított kiállítás várja.

Forrás: MTI