Ha valakinek van egy kecskéje a családi háza hátsó udvarában, az ettől még nem farmer. Ezekkel a megjegyzésekkel indította útjára az Európai Unió közös agrárpolitikájának (CAP) megújításáról folytatandó vitát Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság (EB) mezőgazdasági biztosa.

 A hat hónapig tartó véleményütközéseknek alapvetően arra a három kérdésre kell választ keresniük, hogy miként alkalmazkodjon a CAP az unió kibővüléséhez, a XXI. század – elsősorban környezetvédelmi – kihívásaihoz, továbbá a növekvő élelmiszerárakhoz.

A vita indításaként mindjárt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának vezetője, Neil Parish esett neki a reformtervnek, mondván: az nem megy eléggé messze a közvetlen termelői támogatások környezetvédelmi célokra való átforgatásában. Támadás érte azt a reformjavaslatot is, amely szerint megnövelnék a támogatások igénybevételéhez szükséges minimális terület nagyságát. Egyesek szerint ennek a nagy földtulajdonosok lesznek a haszonélvezői, köztük a golfpályák üzemeltetői. A dán biztos asszony hevesen tagadja ezt a vádat, mint mondja, ha az elképzeléseknek lehet ilyen olvasata, az hiba, amit korrigálni kell. Végül az európai környezetvédelmi hivatal is jelezte: csalódással tapasztalta, hogy az EB nem igazán akarja felhasználni egészségügyi ellenőrző rendszerét a farmok környezettudatosabb viselkedésének kikényszerítésére.

Fischer Boel ellenzi azokat a javaslatokat is, amelyek egyebek mellett az importkorlátozások feloldásától várnák a magas élelmiszerárak csökkenését. Álláspontja szerint az áremelkedések háttérben a munkaerő és a szállítás költségeinek növekedése áll, miközben az agrártermékek alapára az utóbbi időben csökkent.

 
Ha valakinek van egy kecskéje hátul a kertjében, az még nem farmer.

Forrás: Napi Gazdaság