Kapcsolatfelvétel

Hírek

Rendszerváltás következhet a szövetkezetek világában

Hazánkban csak korlátozottan tudják élvezni az összefogás előnyeit a szövetkezetek, pedig az önkéntesség, a közös beszerzések, az összehangolt működés és értékesítés a világon mindenütt biztos megélhetést jelent a vállalkozóknak.

Létrehozva:

|

E rendszer felépítését kísérli meg most a Hangya Szövetkezet – közölte a NAKlap szeptemberi számában Patay Vilmos, a szövetkezeti együttműködés elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szövetkezeti integrációs és agrárgazdasági szolgáltató osztály vezetője.

Egyre erősebb szervezetként lép fel az utóbbi időben a Hangya Szövetkezet, ami korábban nem volt jellemző. Minek köszönhető ez a változás?

Amikor 2010-ben országgyűlési képviselő lettem, személyes közreműködésemet ajánlottam fel a miniszterelnöknek, illetve a kormánynak abban, hogy létrehozzuk a gazdák együttműködési rendszerét. Ez a nagyon fontos piaci szervező erő ugyanis a mai napig hiányzik a hazai piacról. Akkor azonban szembesülnöm kellett azzal, hogy a tervezett együttműködési rendszer kialakításának igen sok akadálya van.

A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év, ennyi idő alatt a tudatos gazdálkodók nem építhették volna ki saját együttműködési rendszereiket?

Lehetséges, de a sztereotípiák nagyon erősek, s az emberek nyilván inkább ezek alapján hozták meg döntéseiket.

Annyiban ellentmondanék, hogy a jövőben bízó gazdák jelentős része az újonnan alakult termelői csoportokban (tcs), Termelői Értékesítő Szövetkezetekbe (TÉSZ) történt belépésükkel is megégették magukat, vagyis nem csak a múltból hozott előítéletek akadályozták a piac szerves fejlődését.

A termelői csoportok, a TÉSZ-ek, és az egyes termékek beszerzését, értékesítését és szolgáltatást végző gazdasági szervezetek, az úgynevezett BÉSZ-ek uniós csatlakozásunk után komoly támogatásban kaptak. Pont annak érdekében, hogy kialakuljon olyan termelői összefogás, ami a piacon való érdekérvényesítésre teszi képessé őket. Magyarországon azonban sokan a támogatást gondolták fontosnak és nem az ezzel elérhető összefogás adta előnyöket. Képviselőként éppen ezért kezdeményeztem egy új szövetkezeti törvény létrehozását. Ez sajnos az előző kormányzati ciklusban idő hiányában elmaradt. Ebben az új jogszabályban – ami remélhetőleg ismét az Országgyűlés elé fog kerülni –, egy ösztönző környezet kialakításával szerettünk volna segíteni az új típusú szövetkezések megerősödését.

A problémák között sorolta, hogy hiányzott a tájékoztatás, az oktatás, nem volt jó a törvényi háttér, s a sztereotípiák is hátráltatták a szövetkezetek kialakulását. A gazdák szerintem mégiscsak azt nézték mindig, mi az előnye és mi a hátránya annak, ha belépnek az ilyen szervezetbe. Önök mit tudnak ígérni a gazdálkodói együttműködéseknek?

A Hangya tavalyi közgyűlésén úgy döntött, hogy országos szintű másodlagos szövetkezetet hoz létre, lényegében egy üzleti központot. Mindezt annak érdekében, hogy megszervezze a Magyarországon működő mintegy háromszáz európai uniós támogatásban is részesülő termelői csoport és a körülbelül kétszáz rajtuk kívül működő termelői együttműködés országos szintű együttes fellépési lehetőségét. Idén április másodikán harminc taggal megalakult a Hangya Coop Mezőgazdasági Holding Szövetkezet. Ennek fő küldetése, hogy az összefogó gazdák szervezeteinek közös beszerzési igényeit együtt jelenítse meg. A tervek szerint a szervezet alkalmassá válik arra, hogy segítségünkkel a termelők csökkenthetik kiadásaikat és növelhetik bevételeiket.

Tehát azok a termelők, akik már valamely együttműködési rendszer tagjai, akár automatikusan is profitálhatnak ezen új szerveződés előnyeiből?

Lényegében igen, ha az egyes termelői csoportok saját közgyűlésükön döntést hoznak arról, hogy belépnek a Holdingba, s jegyeznek részjegyeket. Nem egy új kereskedelmi vállalkozást hozunk létre, csak azt szeretnénk elérni, hogy a hazánkban jelenleg működő termelői szervezetek számára az általuk megfogalmazott igények figyelembe vételével megszervezzük a közös beszerzést és értékesítést.

Ezzel igyekeznek a gazdáknál tartani az ágazatban elérhető nyereséget?

Azon túl, hogy a mezőgazdaság árukibocsátása jelenleg nem éri el a rendszerváltás előtti szintet, a mezőgazdaságban elérhető hozzáadott érték előállítás aránya is jelentősen csökkent. A termékpályán képződő profitnak a gazdák alig tíz százalékát kapják, holott ők vállalják a termékpályán belül a legnagyobb kockázatot. Ezen változtatni kell. A termékpályát rövidíteni kell és közvetlen kapcsolatot kell kialakítani a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy pontosan tudjuk milyen mennyiségre, minőségre, milyen választékra, s termékekre van szükség. Országosan szervezett fellépéssel saját szervezetünk fogja tudni mindezt az információt biztosítani a tagoknak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mindebben milyen szerepet vállal?

A Kamara mi magunk, a termelők vagyunk, benne a szövetkezeti keretekben együttműködést vállaló gazdák. Ha a föld oldaláról közelítjük meg a kérdést, úgy elmondható, hogy a valamivel kevesebb mint 180 ezer területalapú támogatáshoz jutó gazdából közel ötvenezer termelő működik együtt valamilyen értékesítési szervezetben. Ez azt jelenti, hogy egy jelentős bázisa van az elrugaszkodásnak. A NAK szövetkezeti integrációs és agrárgazdasági szolgáltató osztályát saját magam vezetem. A Kamara tehát egyértelműen részese mindannak a változásnak, amit a Hangya most útjára indított.

 

Forrás: NAKlap/Dénes Zoltán

 

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!