A Zalaerdő Zrt., s annak Bánokszentgyörgyi Erdészete nevében Hopp Tamás, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte a megjelenteket vitéz Páll Miklós erdőmérnök, erdőmester, az egykori Herceg Esterházy Hitbizomány szentpéterföldei, majd bánokszentgyörgyi erdőgondnokának szoboravató ünnepségén. Úgy fogalmazott: különleges megtiszteltetés, bár nem kis feladat az előd, a jeles szaktekintély életútjának bemutatása, amely szakmai tudás, hivatásszeretet és emberség tekintetében is példaként szolgálhat a jelen zalai erdészeinek.

– Keveseknek adatik meg, hogy haláluk után fél évszázaddal is tisztelettel ejtsék ki nevüket és emlegessék értékteremtő munkásságukat – mondta Hopp Tamás. – Páll Tamás ilyen ember, s ezért is méltó arra, hogy egykori hivatali tevékenysége színhelyén, Bánokszentgyörgyön, ezentúl szobra is őrizze emlékét.

Páll Miklós 1894-ben született Erdélyben, az erdőkben gazdag Maros-Torda vármegye Nyárádszereda nevű településén. Édesapja is erdőmérnök volt, s mint magyar királyi főkertész vezette a nyárádszeredai kincstári erdőgondnokságot. Az ifjú Miklós a selmecbányai erdőmérnöki főiskolán tanult, utolsó vizsgáit már Sopronban tette le, majd az államivzsgát kitüntetéssel abszolválta 1920-ban Budapesten. 

Nagy lelkesedéssel kezdte munkáját Szentpéterföldén, begyógyítva az erdőművelési sebeket. Két évtized szolgálat után 1941-ben került Bánokszentgyörgyre, ahol egy jól működő erdőgondnokságot vett át, s munkája révén a lakosság körében hamar ismert és elismert személy lett. 1944-ben kinevezték a bánokszentgyörgyi katonai körzet parancsnokának, századosi rangban. 

Első intézkedése az volt, hogy az erdőgondnokságot hadiüzemmé nyilvánította, így sok ember tudott az erdőn foglalkoztatni, megmentve őket a frontra küldéstől. 1959-ben bekövetkezett haláláig még több zalai településen dolgozott, hamvai a nagykanizsai temetőben nyugszanak.A koszorúzáson ott volt Horváth Ferencné, Bánokszentgyörgy polgármestere és Szabolcs Péter, a szobor alkotója is. De természetesen a néhai erdőgondnok családtagjai, leszármazottai sem hiányozhattak. Az egybegyűltek igazi erdész-dinasztiát ismerhettek meg, hisz például a két fiú, Páll Endre és dr. Páll Miklós is gyémánt-, illetve aranydiplomás erdőmérnökként dolgozott nyugállományba vonulásáig.

A csalálád  nevében Páll Endre mondott rövid beszédet a szobor leleplezése utáni pillanatokban.

Forrás: Zalai Hírlap / Kelemen Valéria