Az 50 éves a magyar hibridkukorica vetőmagprogram című tanácskozáson a szakember emlékeztetett rá, hogy 1957-ben a hibridkukorica vetésterülete még csupán egy százalék volt, 1964-re pedig elérte a 100 százalékot, vagyis 8 év alatt jutottunk el oda, ahova az USA 30 év alatt.

Forgács Barna utalt arra is, hogy a magyar hibridkukorica vetőmag-export 1960-ben indult évi 10 ezer tonnával, az 1980-as évek végére a hazai szükségletek ötszörösét állították elő és exportálták.

"A magyar vetőmagok minősége mindig megelőzte az ágazat színvonalát, s kelendő volt keleten, nyugaton egyaránt" – fűzte hozzá.

Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára a tanácskozáson arról beszélt, hogy a hibridkukorica előállításának célja a magyarországi és az export-igények kielégítése volt és az ma is. Az Európai Unió tagországai 50-52 millió tonnát termelnek, az idén ebből 8,5-9 millió tonna Magyarországon termett, csaknem kétszer annyi, mint egy évvel korábban – tette hozzá.

Az intervencióról, mint piacszabályozó erőről szólva arról beszélt, hogy hazánkban 3,5-4 millió tonna a kukorica felhasználás, a többi elhelyezéséről, raktározásáról gondoskodni kell. Emlékezetett rá, hogy Magyarország kezdeményezte az Európai Bizottságnál a 27 tagállamra vonatkozó 700 ezer tonna intervenciós korlát feloldását, a korlátlan felvásárlás lehetőségét, valamint a magántárolás és az exporttárolás támogatását. Magyarországnak ez érdeke, s a november 18-20. közötti tárgyalási fordulóban is ezt fogja képviselni – fűzte hozzá.

Utalt arra is, hogy az elmúlt években hazánkban 2 millió tonna új raktárkapacitás jött létre, 300 ezer tonna összbefogadású raktárakat pedig felújítottak, valamint arra, hogy 2007 és 2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a szárítókorszerűsítést támogatják, s – mint fogalmazott – mindent megtesznek azért, hogy 2009-ben a hibridüzemek felújítására is legyen támogatási lehetőség.

Forrás: MTI