Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Oroszországi agrárperspektívák

Az orosz Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium (GKM) közzétette azt a koncepciót, amely az ország gazdaságának 2020-ig felrajzolt fejlődési pályáját tartalmazza, s amelyet várhatóan szeptember végén terjesztenek a kormánykabinet ülése elé. A dokumentum részletesen tartalmazza a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket is.

Létrehozva:

|

A gazdasági tárca anyaga szerint a legfőbb célok az agrárium területén:
  • a lakosság élelmiszerellátását a hazai termelés révén biztosítani;
  • tartós növekedési pályára helyezni a mezőgazdaságot, a falusi életfeltételeket közelíteni a városihoz;
  • az állattenyésztési importtermékek hazaival való helyettesítése, a növénytermesztésben meghatározó exportpotenciál létrehozása,
  • a mezőgazdasági hasznosítású földek és egyéb természeti erőforrások jobb kihasználása és hatékonyabb védelme.
A koncepció alapján az orosz élelmiszertermelés 2007-2020. között 1,9-szeresére növekedhet, ezen belül a hústermelés 1,7-szeresére, a tejtermelés pedig 27%-kal emelkedhetne. A gabonatermesztés elképzelt volumene 2020-ban 120-125 millió tonna (ez egyébként egybeesik az agrártárca távlati prognózisával). További fontos célkitűzés, hogy a hús és a tej/tejtermékek importja a jelzett időszakban 12%-ra mérséklődjön, ami a jelenlegi élelmiszer-importhányadot (60-65%) tekintve, ambiciózus tervnek tűnik.
 
A fenti célok elérésére a GKM nagyjából azokat az irányokat jelöli meg, amelyek az eddig ismertté vált, részben az agrártárca által is nyilvánosságra hozott programokban szerepelnek: a mezőgazdaság (különösen az állattenyésztés) pénzügyi feltétételeinek javítása, az állami támogatások növelése, a hitelnyújtás feltételeinek egyszerűsítése, a földjelzálog intézményének fejlesztése, a szakember-ellátottság javítása, a korszerű szövetkezési formák elterjesztése.
 
A tervezet ugyanakkor nem szól azokról a pénzügyi forrásokról, amelyek lehetővé tennék a hosszú távra vázolt fejlődési pályát. Középtávon a jelenleg is érvényes, az orosz agrárszektor fejlesztésének 2008-2012. évi feltételeiről és céljairól szóló állami program jelöli meg a legfontosabb fejlődési irányokat. Ennek a végrehajtására szánt központi támogatás összesen 551 milliárd Rbl, s ezen túlmenően az önkormányzati (köztársasági, megyei, stb.) költségvetésekből még hasonló összeg elkülönítése várható, vagyis a teljes támogatási források öt év alatt elérhetik az ezermilliárd Rbl-es összeget.
 
Így a jelenlegi, évente mintegy 2 milliárd USD-hez képest 2012-ben az éves támogatási forrás – változatlan Rbl/USD-árfolyamot feltételezve – mintegy 8-9 milliárd USD lehet, ami a jelenleginek kb. a négyszerese. Az 5 év alatt összesen ilyen célokra elkölteni tervezett összeg pedig mintegy 25-27 milliárd USD körül alakulhat.
 
A 2020-ig tervezett, hosszú távú növekedés azonban az előzőnél jóval nagyobb fejlesztési támogatásokat igényelhet. Csupán a gabonatermesztésben megjelölt, évi 120-125 millió tonnás volumen elérése – szakértői becslések szerint – legalább 12-15 milliárd USD értékű befektetést igényelne, részben a termőterület bővítésével, és a fajtaösszetétel javításával, részben pedig a korszerűbb technikai eszközök beállításával összefüggésben.
 
Az is kérdéses, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium által idén beindított, az öt éves állami agrárprogramot részben megalapozó, részben kiegészítő alprogramok hogyan illeszkednek a 2020-ig szóló koncepcióhoz. Ezek között szerepelnek többek között: egységes agrárinformatikai rendszer létrehozása 2008-2010. között; a repce termelésének fokozása és a feldolgozás fejlesztése, különös tekintettel a bioüzemanyagok előállítására; a szarvasmarha-állomány egészségének és genetikai állományának javítása 2010-ig; az orosz szőlészet és borászat intenzív fejlesztése a jelzett időszakban.

Forrás: FVM – dr. Kemény Ádám

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!