A húsimport (sertés- és marhahús) mintegy 12%-kal növekedett, és csaknem 1,5 millió tonnát tett ki, aminek az értéke 3,6 milliárd USD. Minimális mértékben ugyan, de csökkent a baromfihús importja, éves szinten 0,3%-kal. Ez utóbbi változás jórészt annak tudható be, hogy az elmúlt két évben jelentősen bővültek a hazai kapacitások, és gyakorlatilag ma a baromfitenyésztés az egyetlen orosz mezőgazdasági alágazat, amelynek kibocsátása most már eléri a bázisévnek tekintett 1990. évi szintet.

A hal és a haltermékek importja az év folyamán nagymértékben (25,7%-kal) bővült, és elérte a 800 ezer tonnás volument. Amint ismeretes, a halászati ágazat évek óta válsággal küzd, és bár a halászat elmúlt évi teljesítménye valamelyest javult, az import emelkedését még nem sikerült megállítani.

Mintegy 30%-kal visszaesett a vajimport, az éves szinten vásárolt mennyiség 80 ezer tonna körül alakult. Több mint 15%-kal emelkedtek ugyanakkor a sűrített-tej vásárlások, és a napraforgó olaj importja is bővült, 14%-kal. A nyerscukor-vásárlások jelentősen (csaknem 40%-kal) növekedtek az év folyamán, az import volumene 3,5 millió tonna, kb. 1 milliárd USD értékben.

A fenti adatok azt mutatják, hogy még nem sikerült a mezőgazdasági termelés olyan mértékű fejlesztését elérni, hogy az élelmiszerimport érzékelhetően csökkenjen. Változatlanul rendkívül magas az importnak a hazai termeléshez viszonyított aránya, a legfontosabb területeken (hús, napraforgó olaj, cukor) 60-85% körüli.

 Az önellátás elfogadható szintje, vagyis az importarány nagyjából biztonságosnak tekintett, 15-20%-os mértékre történő leszorítása a legfontosabb termékek esetén, 4-5 éven belül valószínűleg nem érhető el. Ebből következően az import rövid/középtávon továbbra is meghatározó tényező lesz az orosz élelmiszerpiacon.

Forrás: FVM