Magyarországon és Szlovákiában ugyanazért a munkáért ugyanakkora bruttó fizetést kap a munkavállaló, míg Csehországban harminc százalékkal magasabbat. A Merces állás- és bérinformációs portál statisztikája alapján a munkavállalókat inkább érdeklő nettó jövedelem – a jóval kedvezőbb adószabályok miatt – Csehországban és Szlovákiában magasabb. A hazai munkavállalók bruttó bérük csak 57, míg Csehországban az átlagdolgozók (fizetéstől függően) nagyjából 70, Szlovákiában akár több mint 80 százalékát vihetik haza.

A nettó fizetéseket tekintve tehát Szlovákiában 30, Csehországban 60 százalékkal kapnak többet az átlagos munkavállalók ugyanazokban a munkakörökben, mint a magyarok. Általában is igaz, hogy az országok legrosszabbul és legjobban fizetett területei (megyéi) közötti eltérés az 50 százalékot is elérheti. A legmagasabb fizetéseket mindhárom országban a fővárosokban lehet elérni. A prágaiak bruttó átlagfizetése (7,95-os szlovákkorona-árfolyamon átszámítva) 287 ezer forint, a budapestieké, valamint a Pozsonyban és környékén dolgozók átlagosan 230 ezer forint körül keresnek. A leggyengébb kilátások az egyes országokban Karlove Vary, Eperjes és Békés megyében várják a munkavállalókat. Békés megyében ugyanazon munkáért a fővárosi fizetésnek csak alig több mint felét lehet elkérni (lásd táblázat), és a helyzet a másik két országban is hasonló.

A Magyarországon belüli régiós különbségeket a pályakezdő diplomások is jócskán megérzik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése alapján például akár kétszer annyit is kereshet a pályakezdő diplomás Közép-Magyarországon, mint a Dél-Dunántúlon. A kamara kutatása alapján míg a fővárosban és környékén bruttó 195–250 ezer forintos kezdő fizetésre számíthatnak a friss diplomások, addig a legrosszabbul fizető régióban 114 és 155 ezer forint között mozog ez az összeg.

Az idén a cégek 28 százaléka tervezi, hogy pályakezdőt vesz fel, főleg a nagyvállalati szektorban van rájuk kereslet. A 250 főnél többet foglalkoztató szervezetek közel háromnegyede keres friss munkaerőt, míg a húsz főt foglalkoztatóknál ez az arány alig 15 százalékos.

Forrás: Világgazdaság