Ez a javaslat azt célozza, hogy a jégeső kártétele is kerüljön be a nemzeti kárenyhítési rendszerbe az aszály, a belvíz és a fagykár mellett.
    
A törvényjavaslat módosításáról szóló vitában felvetődött, hogy az idei kárenyhítésre mekkora összeg is áll rendelkezésre. Erre az agrártárca jelenlévő képviselője azt válaszolta, hogy ezt pontosan csak szeptemberben lehet majd megmondani. 
   
A testület tárgyalt az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről szóló határozati javaslatról is, amelyet ugyancsak egyhangúlag fogadott el, mondván, hogy az éghajlatváltozás hatásait Magyarországon kiemelt módon kell kezelni, és az erről szóló kerettörvény megalkotása sürgető feladat az éghajlatváltozás okozta gondok felmérésére és enyhítésére.
   
A bizottság tárgyalt továbbá a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről, és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló országgyűlési határozatban foglaltak múlt évi végrehajtásáról szóló jelentésről is. A jelentést a képviselők egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták.
   
Mint azt Ángyán József (Fidesz) kifejtette, a magyar törekvések az unióban is követőkre találtak e területen, mivel a génmódosított szervezetek termesztéséről szóló vitában már több ország – például a franciák és németek – a magyar állásponthoz közeli véleményt fogalmaztak meg.
   
Elismerte, hogy a jelentés számos olyan eredményről számol be, mint például az ideiglenes moratórium változatlan fenntartása Magyarországon, továbbá a hazai vizsgálatok folytatódása, valamint az Egészségügyi Géntechnológiai Hatóság kijelölése és a géntechnológiai törvény újabb módosításának előkészítése, ami a kormány jó irányba tett lépéseit mutatja, de szerinte vannak olyan ügyek is, mint például a finanszírozásé, amely területen még sokat kell tenni a cél érdekében. A fontosabb megállapításokkal Herbály Imre, a bizottság szocialista alelnöke is egyetértett.
   
A bizottság tájékoztatót hallgatott meg az Országos és Világ Mathiász Központ ügyében elért eredményekről. Erről Mathiász Gábor, a jelentős magyar szőlőnemesítő dédunokája tájékoztatta a testületet. Szerinte Magyarország a szőlőtermelés és a borelőállítás világközpontja lehetne, amennyiben a Mathiász nevet célzottan ilyen irányú marketingcélokra használnák fel, mivel dédapja tevékenységét szerte a világban ismerik, mint jelentős szőlőnemesítőét. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy amennyiben Magyarország sürgősen nem lép e területen, úgy más országok teszik ezt meg helyette.

Foorrás: MTI