Az élelmiszeripar a válság alatt is biztosította Magyarország számára a gazdasági stabilitást, hiszen az agrárgazdaság tavalyi kiemelkedő teljesítménye nélkül már 2008-ban is recesszióba fordult volna a magyar gazdaság – mondta Paizs József (MSZP) az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés általános parlamenti vitájában.
   
A kormánypárti képviselő átlátható és tényszerű dokumentumnak nevezte a jelentést, amelynek elfogadását javasolta az országgyűlési képviselőknek.
   
Csontos János (MSZP) felszólalásában a Leader-programok jelentőségét méltatta, elmondása szerint ez a rendkívül fontos közösségi kezdeményezés egyaránt fejleszti a vidéki kulturális és gazdasági életet.
   
Hozzátette: csak a Hajdú-Bihar megyei Leader-közösségek mintegy 10 milliárd forint értékben részesülnek hasonló támogatásban az Új Magyarország Fejlesztési Tervben.
   
Kékkői Zoltán József (Fidesz) felszólalásában ugyanakkor rámutatott: drasztikusan csökken a nemzeti agrártámogatások értéke. Aláhúzta: nemhogy reálértékben, de nominálisan sem őrződött meg a támogatások szintje.

   
Medgyasszay László: a GDP félrevezető, a jólét új mérőszámára van szükség

   
Medgyasszay László (KDNP) felszólalásában az Európai Bizottság által kifejleszteni tervezett új jóléti mérőszám mellett szállt síkra. Mint kifejtette, a GDP fő hibája az, hogy olyan termelést is figyelembe vesz, amely károsítja az emberek egészségét és a környezetet, emellett nem veszi figyelembe a jövedelmek, a vagyon eloszlását sem. Ehelyett – az európai állampolgárok kétharmadának véleményével összhangban – olyan mérőszámra lenne szükség, amely valamilyen módon képes megragadni a társadalmi-környezeti jólétet is – hangsúlyozta.
   
Az új mutató figyelembe venné az éghajlat, a biodiverzitás, a levegőszennyezés, a vízfelhasználás és a hulladékgazdálkodás dimenzióit is – mondta a kereszténydemokrata politikus.
   
Az új jóléti mérőszámra azért is szükség van, mert a GDP a vidék megítélése szempontjából hátrányos – vélekedett. Medgyasszay László szerint egy átfogó mutató alátámasztaná azt a vidékfejlesztési törekvést is, amely a megújuló energiaforrások igénybevételét, a helyi piacok, a közlekedés és az ellátás fejlesztését tűzi ki célul.
   
A KDNP-s képviselő végül hangsúlyozta: a mezőgazdaságban az emberi munkaerőt jobban igénybe vevő technológiákat kellene preferálni, s nagyobb támogatásban részesíteni a biogazdálkodást és a magyar fajták termelését.

   
Örvendi László József: a kézimunka-igényes mezőgazdasági ágazatok támogatására lenne szükség

   
Örvendi László József (Fidesz) kifejtette: a mezőgazdasági termelés gazdaságossága folyamatosan romlik Magyarországon. Csökkennek a felvásárlási árak, a búza és a kukorica esetében például felére estek vissza 2007 óta, pedig csak kicsit volt növekedett a termés. Eközben az inputárak a 2007-es magas szinten maradtak – emlékeztetett.
   
A Fideszes politikus rámutatott: a kertészeti termékek még éppen eladhatóak voltak tavaly, de az olcsó, kérdéses minőségű import folyamatosan lenyomja a kertészeti termékek árát. A gyümölcstermesztés például az egyik nagy válságát élte meg 2008-ban, a termények gyakorlatilag eladhatatlanná váltak.
   
Örvendi László József szerint természetes az, hogy 2008-ban jelentősen nőtt a termelés volumene, hiszen 2007 aszályos év volt, míg 2008-ban kedvező volt az időjárás.
   
A fideszes politikus aggályait fejezte ki a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése miatt. Mint mondta, tízezrek vesztették el állásukat a cukorrépa-ágazat tönkretétele, a gyümölcsösök, szőlők kivágása, a kézimunka-igényes kertészeti termékek piacról való kiszorítása miatt. Aláhúzta: az élőmunka-igényes kertészet, gyümölcstermesztés támogatására lenne szükség.
   
A parlagfű-programról úgy vélte, hogy a jelenlegi módszer "messze nem hatásos", a fertőzött területek mérete nő. Örvendi László József szerint a bírságolási gyakorlat sokszor szakmai hozzá nem értésről tanúskodik.
   
A fideszes politikus szerint az elmúlt időszakban reform címszó alatt a cukorrépa-ágazat teljes tönkretétele zajlott le. A 2008-as termelés a 2007-es 23 százalékát tette ki, az egész országban mindössze egy termelőüzem maradt, Magyarország cukorkvótája 75 százalékát visszaadta, s nettó importőrré vált. Eközben – mint mondta – a világpiacon robbant a nyers- és a finomított cukor ára, s ebből is látszik, hogy nagy hiba volt veszni hagyni az ágazatot.

Forrás: MTI