A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) ellenzéki agrárpolitikusokkal együtt főként birtokpolitikai megfontolásokkal magyarázza az ellenkezést. Az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége is ellenzi a jövő évi bevezetést. Mikula Lajos, a szervezet elnöke elmondta: semmi nem sürgeti a kormányt, hiszen 2011-ig ráérnének dönteni, addig még működhet a jelenlegi támogatási rendszer, annak egyik lehetséges előnyével, a támogatás nemzeti részével. Ez a jelenlegi szabályok szerint az összes támogatás mintegy 30 százaléka lehet. Mikula szerint ez ma csak virtuális összeg, ugyanis a magyar költségvetés nem használja ki a lehetőséget. Ráadásul az idei támogatásból a költségvetési takarékosság miatt mintegy 30 milliárd forintot elvontak. (Ezt az összeget egyébként jövő januárban nem fizetik ki.) Más gazdaszervezetek is úgy vélik, hogy akár marad a régi, akár az új rendszer indul 2010-től, a nemzeti támogatási részre nem számíthatnak. Mikula Lajos szerint felesleges a kapkodás, hiszen nem készültek pontos gazdasági számítások az SPS hatásáról sem, ráadásul az Alkotmánybíróság sem döntött még a tavaly a bevezetésről elfogadott jogszabály normakontrolljáról, amelyet a köztársasági elnök kért. Ezért az SPS bevezetését sürgetők kalandor politizálásra ösztönzik a kormányt – állítja az elnök.

Az Alkotmánybíróság egyébként előbb februárra, majd május végére ígért döntést. Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője hétfőn azt mondta: a következő, augusztus 31.-szeptember 1-jei teljes ülés napirendjén sem szerepel a köztársasági elnök sürgősséggel beadott indítványának tárgyalása.

A kormány tavaly Brüsszelt arról tájékoztatta, hogy bevezeti az SPS-rendszert, – ezek után megszületett a törvény -, ám idén februárban halasztásról értesítette az Európai Bizottságot. A szabályok szerint augusztus elsején a nemzeti kormányoknak arról kell állást foglalniuk, hogy 2010-től indítja-e az SPS-t vagy nem.

Horváth Gábor, a nyílt levelet aláíró szervezetek egyikének, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára azt állítja: a kormány semmit nem kockáztat, ha most elkötelezi magát az SPS indítása mellett. Ha később az Alkotmánybíróság mégis dönt, akkor az esetleges felvetéseire válaszul a parlament módosíthatja a törvényt. Ha viszont most az elhalasztás mellett döntenek, akkor ezen már nem lehet változtatni 2010-től akkor sem, ha az Alkotmánybíróság nem talál kivetnivalót a törvényben.

A két támogatási rendszer között a fő különbség az, hogy a most működő szorosabban kapcsolódik a támogatás igénylése idején végzett termeléshez, azaz ahhoz, hogy a kedvezményezett milyen gazdasági tevékenységet folytat. Az új rendszer ezzel ellentétben kissé elszakad a támogatás igénylésének idején végzett konkrét mezőgazdasági tevékenységtől, és ezzel elsősorban az állattenyésztők számára jelenthet előnyöket. De az kérdéses, hogy ezekből a javarészt termeléstől elválasztott támogatásokból mennyit tudnak majd lehívni a gazdálkodók. Az idén és jövőre már életbe léptek és lépnek azok a szigorúbb és főként állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat tartalmazó szabályok, amelyek alkalmazását szigorúan számon kéri az unió az agrártámogatásokért cserébe. Horváth Gábor szerint nem változik az a 230-240 milliárd forintos éves támogatási összeg, amely jövőre tíz százalékkal növekedhet.

Amennyiben maradna a SAPS-rendszer, akkor egyes számítások szerint az állattenyésztők támogatása 2010-től akár 15-40 százalékkal csökken 2009-hez képest, mivel az unió korábbi döntése szerint a húsmarha-, tej- és anyajuh-támogatás, 2011-től pedig valamenynyi állatalapú támogatás egy részét szétosztják a területalapú támogatásban részt vevő termőföldekre.

Nsz-Móricz Simon