Agrárgazdaság
Nem értenek egyet a magyar borászok az EU „rozé-terveivel”
A kevert módon kapott rozék ízvilága eltér a tradicionálistól, a rozék sajátos karakterét a vörösborokban található tanninok adják meg.
A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba lehet hozni vörös és fehér bor keverésével készült rozét – hívta fel a figyelmet Dúzsi Tamás szekszárdi rozé-termelő, aki szerint a hozzá nem értő fogyasztót megtévesztheti, hogy egy illatos muskotályos fehérhez tesz valaki kevés vöröset.
A cannes-i rozé világbajnokságon évek óta arany- és ezüstéremmel díjazott borász szavai szerint "nem tisztességes, hogy ha egyeseknek nem kel el a vacak fehér bora, és ráfogják, hogy rozé". Dúzsi Tamás hozzátette: a magyar bortörvény házasítási szabályaival sem egyeztethető össze, ha egy bor teljesen más fajtákat tartalmaz; jelenleg ugyanis a minőségi bornak 85 százalékban kell a megjelölt fajtából készülnie.
A rozé bor kékszőlőből fehérbor-technológiával készített bor, vagyis a házasított világosvörös bor nem tekinthető rozénak – emelik ki magyar borászok.
A soproni borvidék borászai úgy látják, az Európai Bizottság javaslatával legalizálni akarja a kevert rozé bort, és ez sérti Magyarország érdekeit. Magyar Dezső, a 86 hektáron szőlészkedő Lővér pince résztulajdonosa annak a véleményének adott hangot, hogy a multinacionális láncok érdekei felülírják a szakmai szempontokat.
A kékfrankos borával a franciaországi Bordeaux-ban aranyérmet nyert borász szerint a rozébor devalválódásához vezet Brüsszel kezdeményezése, és ez keményen fogja érintetni a soproni borvidéket, amelynek rozéi kiváló minőségűek.
A soproni Taschner Kurt, a Taschner-Vin Kft. képviseletében elmondta: megítélése szerint a brüsszeli javaslat sérti Magyarország érdekeit. Az igazán szép rozék ugyanis hagyományos eljárással készülnek, és a hazai éghajlati viszonyok kedveznek ennek a borfajtának. A kevert rozék minősége kedvét szegheti a fogyasztóknak, az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a címkén feltüntetett megkülönböztetésre a vásárlók odafigyelnek majd – vélekedett az országos rozébor-versenyeken kékfrankos rozéborával az utóbbi években jelentős elismeréseket elnyert vállalkozó.
Thümmerer Vilmos egri borász sem ért egyet az Európai Bizottság terveivel, és szavai szerint megdöbbentő, hogy egyáltalán megengedik, hogy a vörös és fehér borból összeöntött bort rozénak nevezzék.
A Bács-Kiskun megyei borászok is felháborodásuknak adtak hangot a bizottsági tervezettel kapcsolatban. Frittmann János, a 2007-ben az Év borásza címmel elismert soltvadkerti borász termelői és borászati oldalról is botrányosnak tartja azt, hogy az Európai Bizottság ezzel az intézkedésével legalizálni akarja a borpancsolást.
Hiába tüntetik fel a borospalack címkéjén azt, hogy fehér bor és vörös bor keverésével készült, nem lesz jó minőségű, és lerontja a rozé bor imázsát – tette hozzá a Frittmann Testvérek Kft. társtulajdonosa.
Egyedül az MTI által megkérdezett villányi borászok nem tartják felháborítónak a rozéborokra vonatkozó brüsszeli terveket: Bock József szerint a piac dönti majd el, melyik eljárással készült rozéra van igény.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok