Az EU-tagországok ősszel hagyták jóvá azt az európai bizottsági javaslatot, amely tíz százalékról nulla százalékra csökkentené a termőföldek – régi EU-tagországokban kötelező – parlagon hagyásának arányát. Brüsszel számításai szerint ezáltal az uniós gabonatermés körülbelül 10 millió tonnával növelhető lenne.
    
A bizottság annak idején úgy számolt, hogy 1,6-2,9 millió hektárnyi terület kerülhet vissza művelésbe a mintegy 3,8 millió hektáros parlagoltatásból. A Financial Times keddi írása szerint azonban a két legnagyobb gabonatermő országban, Franciaországban és Németországban csak 1,2, illetve 1,9 százaléknyi parlagot számoltak fel az őszi vetés során. A lap ugyanezt az arányt valószínűsíti a többi érintett országban is.
    
Elemzők szerint ennek az lehet az egyik oka, hogy a parlagon hagyott földek általában gyenge terméserejűek, és felhasználásuk jelentős költségterhekkel jár. Számos gazda választotta emellett azt a megoldást, hogy inkább a búza és más hiánygabonák javára más növények – például a repce – termőterületét csökkenti, nem pedig a parlagot számolja fel.
    
A csekély parlagbevonás miatt mindazonáltal félő, hogy a brüsszeli bizottság célját nem sikerül elérni, és a már amúgy is magas európai élelmiszerárak tovább emelkednek.
    
A brit lap emlékeztet arra is, hogy egy hasonló törekvés nem hozott sikert az Egyesült Államokban sem, pedig ott is több évtizede nem látott alacsony szinten alakult a termés, és magasak az árak.
    
Az unióban érvényben lévő szabályok szerint a termelőknek kötelező parlagon hagyniuk földjeik 10 százalékát. A csatlakozáskori rendelkezések alapján azonban ez az előírás nem vonatkozik a kelet-európai EU-tagok nagy részére, köztük Magyarországra sem.
    
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mindazonáltal egy nem régi brüsszeli sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy Magyarország versenyhelyzetét némiképp rontja az újabb gabonatermő-területek bekapcsolása más országokban.
    
Az EU gabonatartaléka az elmúlt időszakban meredeken esett, egy év alatt 14 millióról egymillió tonnára csökkent. Ugyancsak alacsony a készletek nagysága a világ más részein, mindenekelőtt Ázsiában és Észak-Amerikában, ami az ellátási biztonság csökkenését jelenti.

Forrás: MTI