Agrárgazdaság
Napirenden az agrárszektor finanszírozása: extra terhek
A magyar agrárvállalkozások – főként a kicsik és a közepesek (kkv) – 5-8 százalékos extra kamatteherrel jutnak csak kölcsönökhöz nyugati versenytársaikhoz képest – állítják az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) szakemberei egy nemrég megjelent tanulmányukban.
Így az agrárgazdaság finanszírozási anomáliái, a pénzügyi lehetőségek jelentős szűkülése versenyhátrány okoz az ágazatnak. Pedig ma Magyarországon – emlékeztetnek a szakértők – mintegy 220.000 agrárvállalkozás működik, és az agrárszektor adja a magyar GDP 3,9 százalékát.
Az egyik legjelentősebb gond, ami az agrár KKV-k hátrányát okozza az az infláció. Ezt az államadósság, és a költségvetési hiány generálja. További probléma az egyre kiszámíthatatlanabbul ingadozó forintárfolyam, ami nehezen tervezhetővé teszi az exportot és a devizahitelek esetleges felvételét is. A bankok pedig egyre inkább vonakodnak kölcsönt adni, ha agrárgazdálkodó fordul hitelért hozzájuk.
Ezért a kibocsátás volumenét most csak évi kevesebb, mint 1 százalékkal növelheti a magyar agrárium, aminek egyik jelentős oka a finanszírozásból fakadó versenyhátrány – vonják le a következtetést a kutatók. (A Földművelési és Vidékfejlesztési minisztérium adatai szerint jelenleg az agrárium hitelállománya mintegy 350-370 milliárd forint, amelyből a támogatott kölcsönök mintegy 130 milliárd forintot tesznek ki.)
Mindemellett a demográfiai körülmények is nehezítik a szektor hatékony működését – vélekednek a kutatók -, ugyanis ma már csak a foglalkoztatottak 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban Magyarországon. Így az ágazatot a "kiöregedés" jellemzi. Az egyéni gazdaságokban az 55 éven felüliek aránya már elérte 55 százalékot, ami jóval több, mint más ágazatokban.
A kutatók az ágazat fejlődést bénító körülmények feltárása érdekében 74 meghatározó vállalkozást, szervezetet látogattak meg.
A tavaly kezdődött gazdasági válság hatására megjelent ugyanakkor az állami segítség, amely elsősorban a kis és középvállalkozások helyzetén javíthat a támogatott hitelekkel, vagy garanciavállalással, illetve az előfinanszírozással. A recesszió kezdete óta eltelt egy évben viszont a pénzintézetek – bankok, lízingcégek, faktorcégek – is új, alternatív finanszírozási lehetőségekkel jelentek meg a piacon. Vagyis: a kialakult helyzet komplex elemzést igényel.
Az egyik legjelentősebb gond, ami az agrár KKV-k hátrányát okozza az az infláció. Ezt az államadósság, és a költségvetési hiány generálja. További probléma az egyre kiszámíthatatlanabbul ingadozó forintárfolyam, ami nehezen tervezhetővé teszi az exportot és a devizahitelek esetleges felvételét is. A bankok pedig egyre inkább vonakodnak kölcsönt adni, ha agrárgazdálkodó fordul hitelért hozzájuk.
Ezért a kibocsátás volumenét most csak évi kevesebb, mint 1 százalékkal növelheti a magyar agrárium, aminek egyik jelentős oka a finanszírozásból fakadó versenyhátrány – vonják le a következtetést a kutatók. (A Földművelési és Vidékfejlesztési minisztérium adatai szerint jelenleg az agrárium hitelállománya mintegy 350-370 milliárd forint, amelyből a támogatott kölcsönök mintegy 130 milliárd forintot tesznek ki.)
Mindemellett a demográfiai körülmények is nehezítik a szektor hatékony működését – vélekednek a kutatók -, ugyanis ma már csak a foglalkoztatottak 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban Magyarországon. Így az ágazatot a "kiöregedés" jellemzi. Az egyéni gazdaságokban az 55 éven felüliek aránya már elérte 55 százalékot, ami jóval több, mint más ágazatokban.
A kutatók az ágazat fejlődést bénító körülmények feltárása érdekében 74 meghatározó vállalkozást, szervezetet látogattak meg.
A tavaly kezdődött gazdasági válság hatására megjelent ugyanakkor az állami segítség, amely elsősorban a kis és középvállalkozások helyzetén javíthat a támogatott hitelekkel, vagy garanciavállalással, illetve az előfinanszírozással. A recesszió kezdete óta eltelt egy évben viszont a pénzintézetek – bankok, lízingcégek, faktorcégek – is új, alternatív finanszírozási lehetőségekkel jelentek meg a piacon. Vagyis: a kialakult helyzet komplex elemzést igényel.
Ezért a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) és a Szaktudás Kiadó Zrt. október 1-én megrendezi az I. Országos Agrárfinanszírozási Konferenciát. A fórum címe: "Hogyan jut pénzhez a gazdálkodó, avagy készpénzre váltható finanszírozási módszerek a mezőgazdaságban."
Az esemény célja a magyar agrárium finanszírozási helyzetének a javítása, versenyképességének növelése és gyakorlati tanácsok nyújtása a vállalkozások számára.
Az esemény célja a magyar agrárium finanszírozási helyzetének a javítása, versenyképességének növelése és gyakorlati tanácsok nyújtása a vállalkozások számára.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen