Hírek
Munkások és ügyvédek – Mindenki a magyar földet keresi
A szakmai és pénzügyi befektetők száma fokozatosan bővül a termőföldpiacon, a fokozott kereslet jelentős drágulást hoz magával.
Ahogyan a növénytermesztésből származó jövedelem, illetve az uniós közvetlen támogatás összege emelkedik, egyre több a szakmai befektetőként vásárló gazdálkodó is. Ugyanakkor a pénzügyi befektetők részaránya a vásárlók között is gyarapodik – mondta Nagy Ferenc, a termőföld közvetítéssel foglalkozó, miskolci székhelyű Tiszacash vezérigazgatója a cég évzáró háttérbeszélgetésén.
Az idén csak a közvetítői és földhasznosítási szolgáltatási jutalékokból – mintegy 30 ezer hektár bérbeadását menedzselik a pénzügyi befektetők megbízásából – 250 millió forintos árbevételt elérő vállalkozás tapasztalatai szerint mindkét ügyfélkör hosszú, évtizedes távra tervez. Utóbbiak célja elsősorban a befektetés reálértékének megőrzése, illetve a bérleti díjbevétel mint kiegészítő biztos jövedelem.
Ügyvédek és munkások is lehetnek pénzügyi befektetők
Meglepően változatos körből érkeznek a pénzügyi befektetői megbízások: nemcsak ügyvédek és tehetősebb értelmiségiek vásárolnak termőföldet, hanem 7-10 millió forintos megtakarításnak, örökségnek biztos helyet kereső gyári munkások is – mondja a vezérigazgató. A cég csak szántó és legelő közvetítéssel foglalkozik, de tapasztalataik szerint többnyire ezek számítanak a legkeresettebbnek is: az ügyfelek 70 százaléka szántót, 20 százaléka legelőt, míg a fennmaradó hányad egyéb művelési ágba tartozó földet, erdőt, gyümölcsöst, halastavat vagy szőlőt venne. A magyarországi termőföld hozzávetőleg 5 százaléka cserél gazdát évente, ezen ügyletek nagyjából 5-7 százaléka a Tiszacash közvetítésével.
Az idén a két ügyfélkör hozzávetőleg fele-fele arányban bízta meg ügyeletekkel a céget. A nagy üzletek, az egy tagban lévő vagy jelentősebb összefüggő területekre szóló vételi megbízások ideje azonban lejárt, egyrészt mert a földárak emelkedése miatt ez meglehetősen drága lenne, másrészt a szakmai befektetők inkább a saját földterületeikhez illő földrészleteket keresnek. Ugyan heti 60-70 adásvételi szerződés megkötésében működünk közre, a legtöbb azonban egy hektárról szól – mondta Nagy Ferenc. Ez legtöbbször osztatlan közös tulajdonú táblák tulajdoni hányad változását jelenti, azonban a cég tapasztalatai szerint egyre gyakrabban élnek a tulajdonostársak is az elővételi jogukkal.
őstermelők vs családi gazdálkodók
A földtörvény legutóbbi változása óta pedig szaporodnak azok az esetek is, amikor már a helyi őstermelő és a családi gazdálkodók között zajlik a verseny az újabb földekért. Ebben a mezőgazdaság túlgépesítettsége is szerepet játszik. A pénzügyi befektetőknek azonban többnyire jelezni szokták, hogy mekkora földméret esetében éri meg a vásárlás – általában a 15 hektáros birtokméret az, ahol már csökken a kitettségük, és amire már érdemes hosszabb távra is bérlőt keresni.
Tapasztalataink szerint 3-4 évente duplázódnak a földárak, az idén azonban több mint 20 százalékos volt az emelkedés – mondta Nagy Ferenc. Egy 30 hektáros, 20 átlag aranykoronás, átlagos bérleti szerződéssel hasznosított szántó ára most hozzávetőleg 950 ezer forint körül van hektáronként – amit persze helyi adottságok fölfelé és lefelé is módosíthatnak. A cég várakozás szerint a következő jelentősebb földár-, illetve bérleti díj emelkedést a 2014-ben induló KAP támogatási időszak, és azon belül is az agrár-környezetgazdálkodási programok újraindulása hozhatja.
Három konstrukció a bérleti díjakra
A legutóbbi akg program indulásakor 20-25 százalékos emelkedést láttunk – mondta Nagy Ferenc. Jelenleg egyébként a fönti példában említett adottságú földterület reális bérleti díja, bár alkufüggő is, de átlagosan hektáronként 35 ezer forint körül alakul – bár nem a termőföldével azonos okok miatt, de ez is hozzávetőleg 20 százalékkal drágult egy év alatt. A bérleti szerződéseket legalább öt éves időtartamra kötik – ez a bérleti díjbevétel adómentességének határa is -, és jellemzően három konstrukciót alkalmaznak.
A tradicionális bérleti díjmegállapítás módja az aranykorona/ x kilogramm termény meghatározása. Az uniós csatlakozás óta jellemzőbb a területalapú támogatás bizonyos százalékában meghatározott bérleti díj, míg az utóbbi időben egyre terjed a konkrét dátumra megfizetendő előre meghatározott hektáronkénti fix összegre épülő konstrukció.
Forrás: Napi Gazdaság
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok