A drasztikusan emelkedő élelmiszerárak érthető módon különböző reakciókat váltanak ki. A kérdést Horst Seehofer (CSU) német agrárminiszter is szóvá tette: a konzervatív politikus szerint az árugrás elfogadhatatlan, igaz, ezért elsősorban a kereskedelem a felelős, amely az emelkedő felvásárlási árakat a végelszámolásban a vevőkkel fizetteti meg.

A termelők az áremelkedést a szélsőséges időjárással, az energiaárak és a világpiaci kereslet növekedésével indokolták. A fogyasztókat viszont sokkolja, hogy egy év leforgása alatt a vajért 45, szárnyasokért húsz, zöldségért tíz, a tojásért és kenyérért 8-9 százalékkal többet kell fizetniük. A trend folytatódik, Gerd Sonnleitner, a német gazdaszövetség elnöke szerint a jövőben az lesz a kivétel, ha nyomott diszkont áron értékesítenek majd élelmiszereket.

A bioláz sem csillapodik, igaz, a tavaly ötmilliárd euró értékben forgalmazott, ökológiailag tiszta termékek még mindig csak az élelmiszer-kínálat 3-4 százalékát adják. Németország nagyvárosaiban sorra nyílnak a bioélelmiszerekre szakosodott szupermarketek, és a diszkontláncok is felismerték az üzleti lehetőséget – miközben a biotermékek 20-100 százalékkal drágábbak, mint a hagyományosak. Az Aldi Südnél már csak biosárgarépa kapható. A biokereslet akkora, hogy a német kiskereskedelem hazai forrásból képtelen kielégíteni az igényeket, pedig az állami támogatások miatt egyre több termelő áll át biogazdálkodásra.

Seehofer szerint Németországban a jövőben sem kerülnek forgalomba klónozott állatokból származó hústermékek. A berlini nagykoalíció ugyanakkor a minap döntött arról, hogy hús és tejtermékek akkor is viselhetik a géntechnológia-mentes címkét, ha előállításukhoz génkezelt adalékokat és összetevőket használtak fel. Szakértők szerint bizonyos vitaminokat az élelmiszeripar által használt mennyiségben csak génkezelt alapanyagok beiktatásával lehet előállítani.

Forrás: Népszabadság-Dési András