A törvénymódosítás szövegénél legalább kétszer hosszabb indoklás a sajtóra hivatkozik, amely példákat hozott arra, miképpen játsszák ki a földjüket eladók és a vásárlók a törvényben szereplő elővásárlási jogot.

A földtörvény ugyanis elővásárlási jogot ír elő a bérlőnek, a helyben lakó szomszédnak, a helyben lakónak (ha nem szomszéd), továbbá az államnak a Nemzeti Földalapot gyarapítandó. A felsorolás egyben sorrend is, ha kiesik az előző, akkor gyakorolhatja elővásárlási jogát a következő. Miután az elővásárlási jog az adásvételhez kapcsolódik, egy jogi kiskapu segítségével cserével vagy ajándékozással eddig úgy is meg lehetett szerezni a földet, hogy ne kelljen azt felajánlani az elővásárlásra jogosultaknak.

A csere esetén kis értékű tartós fogyasztási cikkek ellenében cserélt gazdát a föld – állítja az indoklás. A módosítás után csak földet földre lehet cserélni, de azt is megkötéssel. A két földnek azonos településen kell feküdnie, vagy pedig az egyik cserepartner bejelentett lakóhelyének azon a településen kell lennie, mint az a föld, amelyet csere címén meg akar szerezni.

Az indoklás szerint az ajándékozásnál az volt a probléma, hogy a felek között sem rokonság, sem olyan érzelmi viszony nem állt fenn, amely indokolta volna az ingyenes tulajdon-átszállást. Ezt úgy orvosolja a törvénymódosítás, hogy földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak és az államnak lehet.

A korlátozások a törvény kihirdetését követő második hónap első napján – várhatóan augusztus 1-jén – lépnek hatályba.

Forrás: MTI