A bor- és a hegyközségi törvény módosítása nyomán ez év augusztusától lényegesen változnak Magyarországon a bor eredetvédelmének szabályai.
    
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket automatikusan tovább védi az uniós jog, de 2011 utolsó napjáig termékleírást kell benyújtaniuk a borokra a jogosultaknak. A nemzeti szabályozásban az eredetvédelmet a termékleírás veszi át. A termékleírások az EU hivatalos honlapján, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapján jelennek meg.
   
Az új uniós – és a bortörvény módosítása után a magyar – jog is három kategóriába sorolja a borokat. Az első a földrajzi jelzés nélküli bor (ez váltja fel az asztali bor kategóriát). Ezen megjelölhető az évjárat és a fajta, feltéve, hogy a fajtaazonosság eléri a 85 százalékot.
   
A második kategória az oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű bor. Ez 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből, és a területen belül készül.  A harmadik kategóriába az oltalom alatt álló, eredetmegjelölésű bor tartozik. Ez kizárólag a földrajzi területen, az ott termett szőlőből készül. A második és a harmadik kategória nagyon hasonló, de az utóbbi esetében a kapcsolatnak a földrajzi hellyel alapvetőnek kell lennie. A konkrét összetevőket a termékleírás tartalmazza.
   
Mindehhez Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára hozzáfűzte: a korábbi fogalombahozatali járulékot is – ami korábban egységesen 8 forint volt literenként – augusztustól a már említett új kategóriák szerint kell fizetni. Az első két kategóriában 5-5 forintot literenként, míg a harmadikban 10 forintot. Ez a szakmai közvélemény szerint a korábbinál igazságosabb rendszer.
   
Az egységes keretbe foglalt törvényjavaslatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter terjesztette a parlament elé, szövege olvasható az Országgyűlés honlapján.

Forrás: MTI