Agrárgazdaság
Mintegy ötezer hektár mezőgazdasági terület víz alatt Vas megyében
Több mint 5000 hektár mezőgazdasági terület került víz alá Vas megyében az esőzések és a Rába áradása miatt – tájékoztatta Tóth Istvánné, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) földművelésügyi igazgatója
vízzel elárasztott földek 80-85 százalékán kalászos gabonát, kukoricát, repcét termesztettek. A földművelésügyi igazgató szerint a kalászosok és a repce megmentésére nem sok esély van, kukoricaföldeken pedig csak az ár levonulása után becsülhető fel a kár.
Vas megyében több mint 150 ezer hektáron termelnek szántóföldi növényeket; a földek 24 százalékán búzát, 22 százalékán – az országos átlagnál 5 százalékkal kisebb területen – pedig kukoricát termesztenek. Az országban a szántóföldek 25 százalékát búza-, 27 százalékát pedig kukoricatermesztésre hasznosítják.
Vas megyében a földek 16,5 százalékán ipari növényeket, 8 százalékán pedig takarmánynövényeket vetettek. A többi területet többségében évelő, pillangós virágú és egyéb, alternatív növényekkel – facélia, köles, olajtök, mustár, mák, fűmag – hasznosítják.
A termelők közel 37 ezer hektáron vetették el az őszi búzát, további 900 hektárnyi területen pedig étkezési rozs terem. A takarmányrozst néhány évtizeddel ezelőtt a "silányabb földekre vetették", de amióta jobb minőségű talajba kerül a mag, a hozama, árbevétele vetekszik a jó minőségű búzáéval is.
Az előrejelzések szerint a kalászos növényeknél – őszi búza, őszi árpa és a tritikálé – hektáronként 4 tonna termésátlag várható. A búza tonnájáért a termelők minőségtől függően 30-40 ezer forintot szeretnének elérni, de most még nagy a bizonytalanság a búzapiacon.
A 10 ezer hektáros árpaföldön a becslések szerint 2,8 tonna körüli termésátlagot várnak, és ugyancsak kisebb termésátlagra számítanak a 2 ezer hektáros zabföldön.
A takarmányrozs szerepét a gyengébb földeken is a jól termeszthető és általában jól eladható tritikálé vette át. Az 5 ezer hektáron elvetett növény termésátlaga várhatóan elérheti a hektáronkénti 4 tonnát. 2008 őszén mintegy 17 ezer hektáron – 8 százalékkal nagyobb területen, mint az elmúlt évben – vetettek repcét. A tavalyi termésátlag 2,7 tonna volt, de az idén csak 2,1 tonnára számítanak.
Tavaly a repce ára tonnánként 100 ezer forint felett indult, de végül a rekordhozam miatt lecsökkent 55-65 ezer forintra. A gazdák abban reménykednek, hogy idén tonnánként legalább 80-85 ezer forintért tudják majd eladni.
A kukorica vetésterülete évek óta 33 ezer hektár – ismertette Tóth Istvánné. A kérődzőállomány igényeihez igazodva 5,5 ezer hektáron termesztenek silókukoricát.
Az elmúlt évekhez képest 13 százalékkal nőtt a napraforgó vetésterülete, az idén közel 9 ezer hektáron terem napraforgó. Ezzel szemben az elmúlt évtizedben 76 százalékkal csökkent a cukorrépaföldek nagysága. A cukorgyárak zöme befejezte az átvételt, ezért jelentősen lecsökkent a cukorrépa ára. Az idén már csak néhány termelő vállalkozott összesen 460 hektáron a cukorrépa további termesztésére.
Vas megyében több mint 150 ezer hektáron termelnek szántóföldi növényeket; a földek 24 százalékán búzát, 22 százalékán – az országos átlagnál 5 százalékkal kisebb területen – pedig kukoricát termesztenek. Az országban a szántóföldek 25 százalékát búza-, 27 százalékát pedig kukoricatermesztésre hasznosítják.
Vas megyében a földek 16,5 százalékán ipari növényeket, 8 százalékán pedig takarmánynövényeket vetettek. A többi területet többségében évelő, pillangós virágú és egyéb, alternatív növényekkel – facélia, köles, olajtök, mustár, mák, fűmag – hasznosítják.
A termelők közel 37 ezer hektáron vetették el az őszi búzát, további 900 hektárnyi területen pedig étkezési rozs terem. A takarmányrozst néhány évtizeddel ezelőtt a "silányabb földekre vetették", de amióta jobb minőségű talajba kerül a mag, a hozama, árbevétele vetekszik a jó minőségű búzáéval is.
Az előrejelzések szerint a kalászos növényeknél – őszi búza, őszi árpa és a tritikálé – hektáronként 4 tonna termésátlag várható. A búza tonnájáért a termelők minőségtől függően 30-40 ezer forintot szeretnének elérni, de most még nagy a bizonytalanság a búzapiacon.
A 10 ezer hektáros árpaföldön a becslések szerint 2,8 tonna körüli termésátlagot várnak, és ugyancsak kisebb termésátlagra számítanak a 2 ezer hektáros zabföldön.
A takarmányrozs szerepét a gyengébb földeken is a jól termeszthető és általában jól eladható tritikálé vette át. Az 5 ezer hektáron elvetett növény termésátlaga várhatóan elérheti a hektáronkénti 4 tonnát. 2008 őszén mintegy 17 ezer hektáron – 8 százalékkal nagyobb területen, mint az elmúlt évben – vetettek repcét. A tavalyi termésátlag 2,7 tonna volt, de az idén csak 2,1 tonnára számítanak.
Tavaly a repce ára tonnánként 100 ezer forint felett indult, de végül a rekordhozam miatt lecsökkent 55-65 ezer forintra. A gazdák abban reménykednek, hogy idén tonnánként legalább 80-85 ezer forintért tudják majd eladni.
A kukorica vetésterülete évek óta 33 ezer hektár – ismertette Tóth Istvánné. A kérődzőállomány igényeihez igazodva 5,5 ezer hektáron termesztenek silókukoricát.
Az elmúlt évekhez képest 13 százalékkal nőtt a napraforgó vetésterülete, az idén közel 9 ezer hektáron terem napraforgó. Ezzel szemben az elmúlt évtizedben 76 százalékkal csökkent a cukorrépaföldek nagysága. A cukorgyárak zöme befejezte az átvételt, ezért jelentősen lecsökkent a cukorrépa ára. Az idén már csak néhány termelő vállalkozott összesen 460 hektáron a cukorrépa további termesztésére.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen