A minőségvédett eredet lényege, hogy az ilyen borok esetében a származási hellyel és a bor-előállítással kapcsolatosan sokkal szigorúbbak a szabályok, lényegében egy ilyen védett, zárt borvidékről "nem mehet ki és nem is mehet be szőlő" – hangsúlyozta az államtitkár.
A termést azonnal fel kell dolgozni, s a bort csak palackban lehet forgalomba hozni – ismertette, megjegyezve, hogy az üvegen pedig meg kell jelölni az egyedi minőségi kategóriát, a saját bortájkörzet – például Tokaj, Somló vagy Tihany – nevét.

A Tihanyi-félszigeten mintegy 70 hektárnyi szőlőterület van.
Gőgös Zoltán utalt arra is, hogy a tavaly bevezetett termékdíjból – amelynek éves összege eléri az egymilliárd forintot -, 400 milliót fordítanak minőségellenőrzésre, 600 milliót pedig bormarketingre. Szerinte minőségben a magyar borok elérik már a legjobb kategóriákat, azonban a marketingben, az értékesítésben még "gyengébbek vagyunk".

A szaktárca államtitkára kitért arra is, hogy a korábbi években még mintegy 100 ezer hektár szőlőterület volt az országban, ám ez mostanra 70 ezer hektárnyira csökkent. Hozzátette: az unió támogatja a szőlőültetvények kivágását, de például ez a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén tilos.

Az államtitkár a tavalyi 3,5 millió hektóliternyi bortermést jó közepesnek tartja, a minőségét azonban ennél jobbnak nevezte.
Gőgös Zoltán hangsúlyozta azt is, hogy élelmiszerfejlesztésekre 43-44 milliárd forint pályázati támogatást lehetett elnyerni az elmúlt két évben; ebből 10 milliárdot borfeldolgozásra biztosítottak, s mintegy 20 milliárd jutott a kertészeti eszközök, a szőlőműveléshez szükséges gépek beszerzésére, fejlesztésére.

Forrás: MTI