Kapcsolatfelvétel

Hírek

Milliárdokat pazarolt el a kormány a nagy mentőakcióval

A kormány milliárdokat ölt tavaly a pápai, a kaposvári és a gyulai húsüzembe, hogy megmentse azokat az összeomlástól. Rengeteg közpénz veszett el, sok munkahelyet így sem sikerült megmenteni, és a cégek hitelezői, beszállítói is milliárdokat buktak.

Létrehozva:

|

Az elmúlt években milliárdokat költött a kormány a pápai, a kaposvári és a gyulai húsüzem megmentésére, de a cégek tavalyi eredményeiből kiderül, hogy a pénz nagy része veszendőbe ment. Nem teljesen vált valóra az a kormányzati szándék sem, hogy a mentőövekkel munkahelyeket ment meg, a három üzemben ugyanis most jóval kevesebben dolgoznak, mint korábban. A legnagyobb pénznyelő a pápai húsüzem, ott veszett el a legtöbb közpénz. A kaposvári húsüzem is elégette a tavaly kapott támogatás felét, a veszteség közel egymilliárd forint. Egyedül a gyulai húsüzem tudott pármilliós nyereséget felmutatni, ez azonban csalóka eredmény a tavaly kapott többmilliárdos állami támogatáshoz, és a szintén többmilliárdos hitelezői és beszállítói veszteségekhez képest.

A nagy mentőakció

A kormány 2012 végén hatalmas összegek kifizetéséről döntött, hogy megmentse az összeomlástól a csőd szélére sodródott nagy múltú húsüzemeket. Kaposvár 3,5 milliárd forintot kapott a költségvetésből a Kométa 99’ Zrt. megmentésére, Pápa 1,5 milliárdot a Pápai Hús 1913 Kft. életben tartására, Gyula pedig 1,8 milliárdot, hogy megmentse a Gyulai Húskombinátot. Mivel az uniós versenyszabályok tiltják, hogy az állam a piaci ésszerűséget figyelmen kívül hagyva veszteséges cégeknek nyújtson támogatást, ezeket a pénzeket hivatalosan a városok feladatainak támogatására és biztonságos finanszírozására adta a kormány, ugyanakkor kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a pluszforrásokat a húsgyárak megmentésére szánta. Agráripari szakértők és húsipari piaci szereplők már akkor úgy vélekedtek, hogy a támogatás kidobott pénz lesz.

A pápai pénznyelő

A három húsüzem közül a legnagyobb közpénzpazarlás a Pápai Hús 1913 Kft. megmentéséből lett. Az állam eddig összesen közel 11 milliárd forintot ölt a cégbe, és a jelenlegi állapot szerint ennek a töredékét fogja visszakapni. A tavalyi évről szóló könyvvizsgálói jelentés egyértelműen kimondja, jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a társaság képes lesz-e realizálni eszközeit és rendezni kötelezettségeit, miként az is teljesen bizonytalan, hogy a cég egyáltalán tud-e tovább működni. A vállalat 2,1 milliárd forint veszteséggel zárta a tavalyi évet (hasonlóan a szintén milliárdos veszteségeket eredményező korábbi esztendőkhöz). Magyarán: a 1,5 milliárd forint állami-önkormányzati támogatásnál is több pénz veszett el tavaly a társaságban. Az üzemet 2013 tavaszán azzal mentették meg az összeomlástól, hogy önkormányzati tulajdonba vették. A tulajdonosváltást követően az önkormányzat úgy döntött, a kormánytól kapott 1,5 milliárdból tőkeemeléssel és kölcsönnel segíti ki a vállalatot, de a pénzek befizetésével több mint egy évet csúszott, és a húsüzem csak 2014. április 19-től kapta meg a mentőövet, amit a tavalyi beszámoló szerint azonnal el is költöttek a beszállítók kifizetésére. Mivel a cég nem tudta fizetni a lejárt adósságait és a folyamatos termelést, 2013 júliusában csődeljárásba menekült. Az idén januárban megkötött csődegyezség alapján a hitelezők követeléseik közel felét elbukták. Ez tekintélyes összeg annak alapján, hogy a cég teljes adósságállománya 2013 végén több mint 8 milliárd forint volt. A társaság legnagyobb hitelezője a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely 2008-ban közel 5 milliárd forint hitelt adott, akkor is azért, hogy megmentse az összeomlástól. A veszteségek ellenére a cégnek ismét mentőövet dob a kormány úgy, hogy az üzem eszközeit átmentik egy másik társaságba, és egy újabb MFB-hitelből kifizeti a korábbi MFB-hitel egy részét. Tavaly decemberben született egy kormányhatározat, mely szerint az MFB 15 éves, 3,7 milliárd forintos, valamint egy további 500 millió forintos hitelt biztosít a szintén önkormányzati tulajdonú Pápai Szeletelt és Darabolt Hústermékeket Csomagoló Kft.-nek, hogy megvásárolja a húsipari tevékenység folytatásához szükséges vagyonelemeket. A vásárlást követően a húsipari termékeket már az új cég fogja gyártani, legkésőbb 2015-től. Így mindösszesen az elmúlt hat évben az állam különböző csatornákon keresztül összesen csaknem 11 milliárd forintot öntött a vállalatba. Ennek akár csak részleges megtérülése is erősen kétséges a fentiek alapján. A befolyt vételárból a Pápai Hús 1913 Kft. június végéig az MFB-nek a korábbi adósságból kifizet 1,8 milliárd forintot, a többi hitelezőnek 1,3 milliárd forint jut, ami ezen felül marad az újabb MFB-pénzből, azt a fizetési moratórium alá nem eső – például közműszolgáltatókkal szembeni – tartozások fizetésére kell fordítania. Az üzemnek a korábbi 1100-zal szemben már csak 907 munkavállalója volt tavaly év végén, de ezt a létszámot is csökkenteni fogják a 2013-as beszámoló szerint.

Úszik a pénz Kaposváron is

A pápainál valamivel jobb helyzetben van a kaposvári Kometa ’99 Zrt., de ott is közel egymilliárd forint elveszett tavaly. A társaság olasz többségi tulajdonban van, kisebbségi tulajdonos a kaposvári önkormányzat. A cég évek óta masszív veszteségeket könyvel el: 2011-ben 1,1 milliárd, 2012-ben 2,3 milliárd forintos mínusz volt az éves eredmény. Ehhez képest a tavalyi 935 millió forintos veszteség akár javulásnak is felfogható, ugyanakkor ezzel a tavaly kapott közpénz fele elúszott. Az államtól kapott 3,5 milliárdból Kaposvár tavaly 2 milliárd forintot adott a húsüzemnek, a többségi olasz tulajdonost pedig további egymilliárd forint befizetésére kényszerítette. Az érdekek egybeestek, talpon maradt a húskombinát, ami nem mellékesen a város egyik legnagyobb foglalkoztatója: 2012-ben még 900 embert foglalkoztatott, tavaly év végén már 500 alatt volt a munkavállalók létszáma. Az utóbbi létszám alapján úgy tűnik, az állami mentőöv ellenére jelentős leépítést kellett végrehajtania a cégnek. A 3 milliárd forintos mentőöv tavaly átmenetileg segített a cégen, kérdés azonban, hogy meddig tart a kegyelmi állapot. A húsüzem adóssága ugyanis még a pápaiénál is nagyobb, közel 11 milliárd forint, melyből 9,5 milliárd rövid lejáratú hitel és beszállítókkal szemben fennálló tartozás. Ebben a cégben is jelentős MFB-hitel van, összesen 5,5 milliárd forint, a finanszírozó kereskedelmi bankok egyelőre haladékot adtak az üzemnek a hitelei törlesztésére.

Csalóka eredmény Gyulán

A három húsüzem közül egyedül a gyulai volt nyereséges, tavaly 27 millió forint eredményt ért el a 268 főt foglalkoztató cég. Ez azonban az előzmények fényében csalóka, s lényegében annak köszönhető, hogy a korábbi hitelezők hatalmas veszteséget szenvedtek el a húsüzem bedőlése miatt. A mentőövvel ráadásul ebben az üzemben sem sikerült a munkahelyek megmentése, tavaly év végén több mint százzal kevesebben dolgoztak a cégben, mint a mentőakció előtt. Gyulán egy radikálisabb, a hitelezőket kevésbé kímélő megoldást választottak a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentésére. A gyulai önkormányzat tavaly önálló céget alapított Gyulahús Kft. néven, és a kormánytól kapott 1,8 milliárd forintos támogatásból szeptemberben mindössze 850 millió forintért vásárolta meg a felszámolás alatt álló húskombinát eszközeit, valamint a gyulai kolbászok és májas termékek márkavédjegyeit a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től. A felszámoló először az összes követelést fedező áron hirdette meg a társaság vagyonát, de az önkormányzat csak akkor jelentkezett be vevőnek, amikor már elég volt 850 millió forint is az ügyletre. A húskombinát teljes vagyonát tehermentesen, tulajdoni korlátozások nélkül kapta meg, így a vételárból aligha futotta a kombinát hitelezőinek és beszállítóinak kifizetésére. A húskombinát vagyona 2013 elején meghaladta az ötmilliárd forintot, a szállítói tartozások 1,9 milliárdra rúgtak, a hitelek összege hárommilliárd forint volt.

Forrás: hvg.hu

 

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!