Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Miért pusztulnak a sasok?

Sok értékes ragadozó madár pusztult el az utóbbi időben Magyarországon. Valamennyi mérgezés miatt. Az okok egyelőre tisztázatlanok.

Létrehozva:

|

Van, aki a növényvédelmet, van, aki a vadászokat, mások a gazdálkodókat sejtik a természetkárosító bűncselekmények mögött.

Mérgezésből felgyógyult parlagi sasokat és egy rétisast engedtek szabadon tegnap a Bükki Nemzeti Park egyik védett pusztáján a Heves megyei Besenyőtelek mellett. A Magyar Madártani Egyesület szakemberei azért választották a védett pusztát, mert innen még nem kaptak hírt megmérgezett ragadozó madarakról. Ám az ország más védett területein ebből a szempontból riasztó a helyzet.

Az utóbbi két évben különösen sok mérgezés tapasztalható, s ez elsősorban a fokozottan védett madarakat sújtja. A bűncselekményeknek 2006 óta ötven sas esett áldozatául, vagyis e rövid idő több parlagi és rétisas hullott el mérgezés miatt, mint az azt megelőző két évtizedben összesen. Az utolsó esetet tegnap reggel jelentették a Hortobágyról – egy parlagi sas pusztult el.

A felderített mérgezéseket minden esetben – bizonyítottan – illegálisan használt növényvédő szerek okozták, úgy, hogy szándékosan, csaliként, állati tetemekben helyezték ki azokat. Több szakember szerint egyes gazdálkodók állatállományuk vagy vetésük megvédése érdekében irtják a kártevő állatokat mérgezett táplálék kihelyezésével.

Az így elhullott tetemeket a ragadozó madarak elfogyasztják, ezáltal a méreg "másodlagos" áldozataivá válnak. Egy másik feltevés szerint a hanyagul végzett növényvédelmi munka okozza a madarak vesztét, mert a kisebb-nagyobb mezei állatok a növényvédő szereket a természetes táplálékokkal együtt elfogyasztják, elpusztulnak, mérgező tetemük a védett madarak elesége lesz.

A harmadik vélemény szerint egyes vadászok gyanúsíthatók a sasok pusztításával: a ragadozó madarak a vadászok "riválisai" például a nyúlvadászatban. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy évtizedekkel ezelőtt Magyarországon hagyománya volt a sasok irtásának: akkori vadászati lapok szerint a sasok megölésére strichinnel bekent nyúltetemeket kell kihelyezni.

A sasok szándékos irtására azonban jelenleg nincs bizonyíték. Magyarországon szándékos madármérgezés miatt eddig csak egy esetben történt vádemelés, mégpedig tavaly egy jászárokszállási gazda ellen, aki a galambtenyészetét próbálta ezzel a módszerrel megóvni.

Kérdésünkre, hogy miért éppen az elmúlt két esztendőben erősödött föl a ragadozó madarakat mérgezése, Bagyura János, a Magyar Madártani Egyesület programvezetője azt mondta: mérgezés miatt korábban is számos védett madár pusztult el, de a probléma csak az elmúlt időszakban kapott nagyobb figyelmet. Magyarul: nem pusztult el több madár, csak többet vettek észre. Ezt igazolja az is, hogy csak a természetvédelmi őrök által felügyelt védett területekről jelentettek ilyen eseteket.

Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója úgy fogalmazott: a sasmérgezések problémája rávilágít, hogy a természet működésébe való, pozitívnak szánt beavatkozás a visszájára fordulhat. Mint mondta, hazánkban pár éve elterjedt gyakorlat szerint repülőgépekről olyan szereket szórnak le, amelyek a veszettség ellen immunizálják a rókákat.

Emiatt ugrásszerűen megnőtt a rókaállomány, ennek következtében a rókák nagyobb pusztítást visznek végbe az apróvadak között, ezért viszont a rókákat kezdték irtani mérgezett csalikkal. Elképzelhető, hogy ennek esetek áldozatul a sasok is.

Farkas László, az Országos Magyar Vadászkamara Heves megyei elnöke érdeklődésünkre azt mondta: a sasmérgezések hátterében nem a vadászok állnak, mert ők nem tekintik "riválisuknak" a sasokat.

Szerinte a ragadozó madarakkal együtt – a nem kellő körültekintéssel végzett növényvédelem miatt – a fácánok is elpusztulnak. Arra a kérdésre, hogy a növényvédő-szerrel mérgezett fácán veszélyes lehet-e emberre, Farkas László azt válaszolta: ha valaki emiatt aggódik, akkor ne egye meg a fácán máját.

Forrás: Népszabadság – Kácsor Zsolt

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!