A hullámvasutat játszó részvényárfolyamok időszakában, amikor az Óperencián túli jegybankárok is vállvetve küzdenek a recessziós félelmek ellen, a befektetők legfőbb gondja világszerte a portfóliók átrendezése. A zuhanó tőzsdeindexek és kötvényhozamok idején vannak, akik a sikert kevésbé hozamtermelő, ám legalább értékálló eszközökben (például földben, mezőgazdasági területekben) látják, és vannak, akik a hagyományos piacoktól eltérő eszközökre esküsznek. Azonban egyre többen akadnak – idehaza is –, akik a világgazdasági környezettől függetlenül, személyes érdeklődésüktől vezetve foglalkoznak egy-egy alternatív befektetési területtel, és kezdenek el öreg autókat, avagy modern festményeket gyűjteni, netán bérelt pincékben halmozzák boraikat az értéknövelés reményében.

Éled a bortőzsde A másodlagos jelzálogpiaci krízis – a közgazdasági történelemkönyvek lapjaira való jelenség – nyomott hagyott a befektetési borok piacán is. A Liv-Ex néven ismert londoni kereskedelmi bortőzsde 2007 júliusáig szárnyaló indexe a többi benchmarkhoz hasonlóan szintén zuhant. Ám a múlt év végétől – az elemzők által elhúzódónak kikiáltott világgazdasági helyzettel mit sem törődve – az index újra raliba kezdett.

Jóllehet a bortőzsde több mint fél éve emelkedő indexéből felelőtlenség lenne a világgazdasági feszültségek enyhülésére következtetni, a hegymenetbe kapcsolt mutató annyit bizonyosan jelez, hogy mára kialakult a befektetési borok jelentős piaca, amely minden más piactól független kereslet-kínálati kölcsönhatás alapján működik.

Az index emelkedésének oka a befektetési borok iránti globális kereslet növekedése – mondta a manager magazinnak James Miles, a Liv-Ex társalapító igazgatója. A tőzsdén kívüli kereslet növekedésében kulcsszerepet játszanak azok a régiók, így a Távol-Kelet és Oroszország, amelyek az utóbbi időszakban nyitottak a borpiac felé. A bortőzsde vezetője hozzátette: „A magánbefektetők mellett a keresleti piacot erősítette az úgynevezett borbefektetési alapok növekvő vásárlási dinamikája, s ez szintén jótékonyan hatott az árakra.”

A magyar piacon kuriózumnak számító bor- és műkincsalapokkal is foglalkozó bécsi Gutmann privátbank hazai leányának vezetője szerint a Liv-Ex 100-as emelkedése mögött objektív tényezők is állnak. Varga Szabolcs vezérigazgató úgy véli, a Liv-Ex index április végéig produkált 7,4 százalékos hozamára alapvetően hatott, hogy a legjelentősebbnek tartott borászati szaklap, a Wine Spectator számos, 2005-ös évjáratú bordeaux-i bort a maximális 100 ponttal jutalmazott, emiatt ez az évjárat jelentős áremelkedést produkált az idei esztendő első harmadában.

A borindex emelkedéséhez hozzájárul egy keresletnövelő technikai tényező is: Hongkongban eltörölték a bor 40 százalékos vámját, ennek következtében egyes kereskedőknél a vételek 50 százalékát hongkongi vevők adták. Borbefektetési körökben elkezdtek arról is pletykálni, hogy Kína is hasonló lépést tervez, ez pedig nagyságrendbeli keresletnövekedést jelentene a borkereskedelem számára.

A távol-keleti és orosz befektetők jelentősen növekvő arányáról szóló vélekedéseket ugyanakkor a Liv-Ex ügyvezetője nem osztja, legalábbis a bortőzsdén belül nem látszik ilyesmi. James Miles szerint a brit borkereskedők körében pusztán legendák keringenek jelentős távol-keleti vásárlók felbukkanásától, a tőzsde vezetője szerint a keleti boréhség drasztikus erősödését a számok egyelőre nem igazolják. Hasonlóképpen limitált a Kelet-Európából érkező kereslet is. Nem úgy a magyaroké.

Magyar tőke külföldi hordóban A befektetési borpiac mindeddig ismeretlen fogalom volt a hazai privát banki befektetők körében, kiszámíthatatlansága, s leginkább talán ismeretlensége miatt. A hazai befektetők körében inkább csak a hazafiasságnak, a hagyományőrzésnek vagy genetikai indíttatásúnak tartott pincevásárlási, illetve -építési befektetések jöttek szóba. A jég azonban megtörni látszik, a befektetési borok iránt az idén először a hazai magánbefektetők is érdeklődni kezdtek. A Gutmann tájékoztatása szerint ugyanis százmillió forint körüli nagyságrendben megkapták az első borvásárlási, valamint boralap-befektetésre vonatkozó megbízásokat. A privát bankár hozzátette: a borral kapcsolatos befektetési döntés több ügyfelükben egyszerre érett meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy megjelentek volna a hedonista, teljes vagyonukat kockáztatni merészelő magyar „szenvedélybefektetők”, de azt sem, hogy erre a befektetési tanácsadók útján kapnának bátorítást. A bor befektetési politikában betöltött szerepét illetően jelentős elmozdulás mindezek ellenére nem történt: a szőlőtőkék nedűje továbbra sem része a bank által saját hatáskörben kezelt portfólióknak, és csak olyan ügyfélnél kerülhet szóba elkülönített, alternatív eszközként, aki eleve borkedvelő, és megteheti, hogy pénze 1-2 százalékát boralapokba fektesse, feltéve, ha ez a hányad eléri az 50–100 ezer eurót – részletezi Varga Szabolcs.

Forrás: Világgazdaság