Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke indítványozta a jelenlévő képviselőknek, hogy hallgassák meg a témában felkért előadókat a szaktárcától a Gazdasági Versenyhivataltól, a Központi Statisztikai Hivataltól, az Agrárgazdasági Kutatóintézettől, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségétől, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetségtől.

Az előadók egyetértettek abban, hogy az élelmiszerek árának jelenlegi drágulása nem kizárólag magyar sajátosság, hanem világjelenség. Többen is úgy gondolták a szakértők közül, hogy ez a drágulás világgazdasági trendváltást jelent, az élelmiszer a az energiához hasonlóan stratégiai cikké válik. Gárdosi Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy Magyarországon az élelmiszerárak letörésének egyik eszköze lehet a termelés növelése, továbbá a belföldi, hazai előállítású termékek előnyben részesítése a külföldiekkel szemben, az úgynevezett élelmiszerbűnözés visszaszorítása, a kollektív marketingtevékenység fokozása, valamint a nyomon követhetőség szigorú ellenőrzése, amely párosul az import termékek fokozott vizsgálatával.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szakértője, Kovács Gábor jelezte, hogy 2007. áprilisa és ez év áprilisa között Magyarországon az élelmiszerárak 14,8 százalékkal emelkedtek. Ez a kutató szerint csaknem kétszerese az Európai Unió átlagának, ahol ez az árnövekedés 7,1 százalékos volt. A szakember utalt azonban arra, hogy nem Magyarországon volt a legnagyobb az élelmiszerek drágulása, mivel az uniós országok közül a balti országok és Bulgária megelőzte e téren Magyarországot. Kovács Gábor jelezte azt is, hogy Magyarországon az EU-átlaghoz képest mintegy 16 százalékkal nagyobb a költségráfordítás e területen.

A hozzáadott érték tekintetében pedig még ennél is rosszabb a helyzet, mivel az EU régebbi tagállamaiban a hozzáadott érték kétszerese, mint Magyarországon.  E tendenciák meglétét alátámasztotta a KSH szakértője is, aki szintén elmondta, hogy 2006. óta Magyarországon az élelmiszerek ára az inflációt meghaladó mértékben 10 százalék felett emelkedett. Magyarországon ugyanakkor az élelmiszerárak még mindig alacsonyabbak az EU átlagánál, mivel annak csak átlagosan a 79 százalékát teszik ki. 

Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke arról beszélt, hogy tagjaik kettős szorításban vannak – jelentős mértékben nőtt az alapanyagár és a kereskedők is gyakran visszaélnek helyzeti előnyükkel, erőfölényükkel. Ezért az élelmiszeriparban nem képződik nyereség, nő a feketegazdaság aránya, amely a húsfeldolgozásban, a sütőiparban vagy a zöldség- és gyümölcstartósításban 30 százalék körüli arányú. 

Az Országos Kereskedelmi Szövetség képviselője érdemben nem reagált a kereskedőket ért vádakra. Hozzászólásában az együttműködés európai kereteinek kialakítására hívta fel az ágazat szereplőit. Font Sándor, a bizottság elnöke zárszavában jelezte, hogy Magyarországon az emberek átlagosan 27 százalékot fordítanak jövedelmükből élelmiszervásárlásra, míg ez az Európai unióban 10 százalék körüli arányú. Hozzátette: a Fidesz javasolta a kormánynak, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen 5 százalékra 20 százalékról, illeszkedve az európai átlagba, ahol az élelmiszer áfája egyszámjegyű.

Forrás. MTI