Évek óta adott a lehetőség az Unió szőlőtermesztői előtt, hogy az ültetvényeik felszámolásáért Brüsszeltől kapott támogatás fejében kivonuljanak a túltermeléssel küzdő szőlészeti és borászati ágazatból. A felszámolandó ültetvények kiterjedésétől függő támogatás összege azonban úgy lett meghatározva, hogy kizárólag az alacsony életszínvonalú posztszocialista tagállamok termelői számára jelentsen vonzerőt. A Közösség számítása beigazolódott, a fejlettebb tagállamokban elenyésző az ültetvény-kivágási támogatást igénybevevők száma, míg az EU keleti felén számottevő; csak kis hazánkban évente 1500 hektár kivágását támogatja az EU, de a beadott pályázatok a dupláját igénylik.

A világgazdasági krízis hatására visszaeső hazai borászati ágazat képtelen felvásárolni a magyar szőlőgazdák termését, így a felvásárlási ár gyakran még a termelői önköltséget sem fedezi. Állami beavatkozás nélkül a tőkeszegény – általában a krízist megelőzően is értékesítési nehézségekkel küszködő – alágazat képtelen lesz megőrizni működőképességét. Amennyiben a financiális nehézségek miatt a recesszió előttünk álló éveiben a kivágási kvótát rendszeresen maximálisan igénybe vesszük, az időszak végére a töredékére zsugorodik a legendás hírű magyar borászat.

A Magyarok Egymásért Szövetsége a hazai politikai erők közül egyedüliként nyíltan szembe helyezkedik a magyar szőlészet és borászat nyugati versenytársainak stratégiájával. A MESZ az államadósság kamatfizetésének felfüggesztéséből származó források jelentős részéből a hazai agrárgazdálkodók (köztük a szőlőtermesztők és a bortermelők) feltőkésítését tervezi megvalósítani, hogy ne kényszerüljenek hasznos hivatásuk feladására.

Forrás: MTI