Miközben a bioélelmiszerek ázsiója egyre nő, tavaly furca módon mérséklődött Magyarországon mind a biogazdálkodással foglalkozó gazdaságok, mind a biotermesztésbe bevont földterületek nagysága. Az első blikkre meglepőnek tűnő folyamat nem újkeletű, az elmúlt esztendőt megelőző három évben is csökkenés volt megfigyelhető, miközben a termelők száma a 2004-es közel 1600-ról 1400 alá esett vissza.A korábbi évek növekedését felváltó lejtmenet oka az, hogy az elmúlt esztendőkben a szaktárca nem hirdetett meg átállást segítő új támogatásokat – igazított el Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Hozzátette: ilyen támogatásra azért van szükség, mert az átállás többéves ideje alatt a gazdálkodó már biomódszerekkel termel, annak költségeivel és extra kockázataival együtt, miközben a termékei még nem számítanak biónak, vagyis nem érvényesíthet magasabb árat.Magyarországon utoljára 2004-ben voltak elérhetők olyan szubvenciók, amelyek a biogazdálkodásra való áttérést ösztönözték. Az akkor megkötött ötéves szerződések jövőre járnak le, a szaktárca pedig addig kivár, azaz várhatóan 2009 tavaszán rukkol elő az új pályázati kiírásokkal – mondta Roszík.

A biogazdálkodásba belépni szándékozók tehát szintén kivárnak, ám jövőre jelentős növekedésre van kilátás – tette hozzá. A termelési oldallal szemben a feldolgozókat tekintve viszont töretlen volt a bővülés, a Biokontroll partnereinek száma az elmúlt három évben a másfélszeresére nőtt, így tavaly már 402 ilyen vállalkozás tevékenységét ellenőrizte. A termelők egyébként döntően nem belföldre, hanem 80-85 százalékban a fejlettebb EU-tagországok és Svájc piacára termelnek, hiszen – a GfK Hungária adatai szerint – a magyar fogyasztók közel 90 százaléka azon az állásponton van, hogy "egyáltalán nem érdekel a manapság tapasztalható bio-, fitnesz- és wellness-őrület, ahol megmondják, mi az egészséges", a vevők háromnegyede nem is fogyaszt biotermékeket.

További 13,4 százalékuk pedig csak nagyon ritkán tesz bevásárlókosarába ilyen terméket. A legalább heti gyakorisággal vásárlók aránya mindösszesen 3,1 százalékra tehető. Az egészséges táplálkozásra nagyon odafigyelők között igen jelentős, 40 százalék körüli súllyal van jelen a 60 év feletti korosztály, de a nagyvárosban élők és a nők is jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra. A biotermékeket vásárló honfitársaink alapvetően saját és gyermekük egészségének védelmében nyúlnak igen mélyen a pénztárcájukba. A Nielsen piackutató felmérése szerint a "biovevők" 51 százaléka az egészséges életmódra való törekvés jegyében vásárol, 26 százalék a gyermeke egészségét tartja szem előtt, a fennmaradó 9 százalék pedig arra hivatkozik, hogy a bio a környezet szempontjából előnyösebb.

A gyermekeket előtérbe helyezők aránya messze meghaladja a 19 európai ország 16 százalékos átlagát – e téren hazánk Európa-rekordernek számít -, a környezeti indok miatt vásárlóké pedig jócskán alulmúlja a 16 százalékos értéket.Az idegenkedésnek az "ideológiai" érvek mellett minden bizonnyal kemény anyagi okai is vannak, hiszen amint arra Roszík rámutatott, míg a fejlett piacokon a biotermékek 30-35 százalékkal drágábbak a többi árunál, itthon irreálisan magas árat kérnek értük. Hozzátette ugyanakkor, hogy bizonyos biotermékek előállítási költsége – részben az alacsonyabb hozam és az élőmunkaigényes technológia okán – 50-60 százalékkal, míg másoké 25-30 százalékkal magasabb, mint a nem bio minősítésű termékeké. Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke a hvg.hu-nak korábban úgy nyilatkozott, hogy a hazai biofogyasztók szűk tábora jóformán bármennyit megad azokért az ételekért, amelyet egészségesebbnek vél, így bolond lesz bármelyik termelő árversenyt generálni. 

Forrás: Napi Online