Emellett pedig véget ért egy kivételes korszak: 2003-2008 között az egész világ profitálhatott abból, hogy relatíve magas gazdasági növekedés mellett kifejezetten alacsony volt az infláció – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Ennek azonban vége, még az eddig szinte nem létező ázsiai infláció is megugrott, javarészt épp az élelmiszerárak miatt. A fogyasztási szokások változása, a termőterületek és a vízkészletek csökkenése, az élelmiszer-alapanyagok üzemanyagcélú felhasználásának növekedése miatt hosszú távon is magasak maradnak az árak.

Bár sok elemző felelőssé teszi a pénzügyi befektetők és spekulánsok árupiaci szerepét, a tavalyi árrobbanásban kevesebb mint fél százalék volt a szerepük – jelentette ki Duronelly. A nyersanyagok ára azért megy fel, mert kevés van belőlük, és ugyan az ember sok mindenről le tud mondani, az élelmiszerről nem. Magyarországon eddig elsősorban a nagy kereskedelmi láncok árképzési politikája miatt a fogyasztók kevésbé érezték meg az alapvető élelmiszerek drágulását, ez azonban már nem tartható – teszi hozzá Duronelly.

A következő egy-két évben a mainál 20-30 százalékkal magasabban stabilizálódnak majd az élelmiszeralapanyag-árak – mondja Szabó János, a Budapest Bank agrárszakértője. Addig azonban hektikus ármozgások várhatóak, egyrészt mert a termelés költségei is jelentősen megugrottak, másrészt mert a termelők is igénylik a többletnyereséget. Ennek ellenére a szakértő a kenyérgabona árának mérsékelt, a takarmányok árának jelentősebb csökkenésére számít az idén, míg az olajos növények ára szerinte szinten marad az élénk kereslet miatt.

A KSH májusi inflációs jelentése szerint is az élelmiszerek áremelkedése volt az egyik fő oka a vártnál rosszabb adatnak, egy hónap alatt 1,9 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a májusi indexeket egyébként is nehéz értelmezni, mivel az ilyenkor megjelenő primőrök árai elég széles skálán mozoghatnak. Ezek hatásától megtisztítva mindössze 0,7 százalékos a drágulás az áprilisi élelmiszerárakhoz viszonyítva – figyelmeztet Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Az első féléves prognózisunk azonban megdőlt: 12 százalék körüli élelmiszer-drágulással számoltunk, de most már 12,5 százalékot várunk – mondja a kutató.

Az év második felére azonban már csak 7 százalékot prognosztizálnak: most nem lesznek olyan áremelések, mint tavaly a fagykár miatt, emellett, épp a tavalyi drágulás miatt, magasabb a bázis. A sertéshús és a kenyér esetében azért még lehet számolni egy jelentősebb emeléssel, ahogyan várhatóan a nemzetközi piacokon forgó termékek – kávé, csokoládé, rizs – esetében is. Éves szinten a Kopint-Tárki tízszázalékos élelmiszerár-emelkedést prognosztizál.

Forrás: Napi Gazdaság