Addig mintegy hárommillió tonna búza került a raktárakba, aminek mintegy 70 százaléka volt kimondottan jó, étkezési minőségű. Ez fedezi a hazai étkezési szükségletet. Az 1,124 millió hektáros vetésterület jelentős részén azonban még mindig van lábon álló búza: Észak-Magyarországon Borsodban, Szabolcsban, a Dunántúlon pedig kisebb területeken Vas, Zala, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében. Kelet-Magyarországon, a Hernád és a Tisza völgyében, az esőzés mellett az ár- és belvíz miatt szünetelt az aratás; a 6600 hektárnyi elöntött szántóterület közel felén, 3060 hektáron volt kalászos gabona. A becsült kár meghaladja a 350 millió forintot.

Az időjárás ott is visszavetette a betakarítást, ahol nem kellett árvíztől tartani, mivel az átázott talajra nehezen tudtak rámenni a gépek. Szabolcsban várhatóan egy-kétezer hektárról nem is tudják majd emiatt betakarítani a termést – mondta lapunknak Tóth István, a MOSZ titkára. Megindult a táblák gyomosodása is, ami szintén lassítja, sőt a tisztítási és szárítási költségek miatt drágítja is az aratást. Ugyanakkor a többször megázott búzatáblákon számottevő minőségromlással is számolniuk kell a gazdáknak: nagyobb lehet a fuzáriumfertőzés veszélye (a fuzáriumgombával fertőzött búza étkezési célra egyáltalán nem, takarmányozásra korlátozottan, kismértékű szennyezettség esetén alkalmas, mivel vetélést okoz az anyaállatoknál). Sokkal nagyobb gond, hogy a viharok miatt megdőlt táblákon megindult az érett szemek csírázása, így megeshet, hogy egyes táblákról már takarmánynak se jó termést lehet csak betakarítani. Ezt legfeljebb energia-előállításra lehet fölhasználni – közölte Tóth István.

A repcét teljes mértékben betakarították, mostanra az őszi búza mellett már csak a rozs, a zab és a főképp takarmányként termesztett tritikálé van a földeken. A MOSZ adatai szerint ezek 50-60 százalékát már szintén betakarították. E terményeknél nem annyira a minőségromlás a fő probléma, hanem az aratás további csúszása, mivel egy többnapos eső vagy erős szélvihar miatti megdőlés komoly veszteségeket okozhat. E szempontból a napraforgó is veszélyben van: a felázott talaj miatt az érőben lévő, egyre nehezebb tányérok megdőlhetnek, ha erősebb szél éri őket. Az idei év egyik meglepetése, hogy egyre erősödik a szalma iránti kereslet. A megújuló energiára, biomassza-tüzelésre átálló erőművek alapanyagigénye egyre nagyobb, egyes hírek szerint akár az erőművek száz kilométeres körzetéből is veszik a felbálázott szalmát.

Akár az erőművek száz kilométeres körzetéből is veszik a felbálázott szalmát

Forrás: Napi Gazdaság