A legnagyobb ökológiailag művelt földterület Ausztráliában található, ezután Kína, Argentína és az Egyesült Államok következik.

A bio (vagy öko: a két fogalmat szinonimaként használják a legtöbb esetben) piac terén Németország adja az európai húzóerőt: tavaly itt a bioélelmiszerek forgalma 5,3 milliárd euró volt, ez a teljes élelmiszerforgalomnak átlagosan a 2-3 százalékát teszi ki, de egyes enni- és innivalók terén – például bébiételek, ivólevek – ennél jóval magasabb az arány nyilatkozta Udo Funke, a nürnbergi BioFach és Vivaness szakvásárok projektvezetőjétől Szlovéniában, a jövőre 20. születésnapját ünneplő BioFach kiállítás előzetes sajtótájékoztatóján.

A nürnbergi vásáron 2009 február 19. és 22. között 2900 kiállító vesz részt, ebből 25 körüli lesz a magyar cég. Lehetne több is, de a részvétel nem olcsó. Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatót általában minden évben más országban tartják. Szlovéniának, mint helyszínnek a kiválasztását idén az is indokolta, hogy a kétmillió lakost számláló ország mintegy 5 százalékos bioművelésű mezőgazdasági termőterülettel rendelkezik és saját bio-védjegyet tudhat magáénak. Egyes üzletláncaiban több száz, sőt több ezerre tehető a biotermékek száma.

A csehek bioélelmiszer-fogyasztása a következő három esztendőben 70 százalékkal is nőhet és az előrejelzések szerint 2010-ben elérheti a 260 millió eurót. A piac Lengyelországban és Magyarországon is szüntelenül bővül. Lengyelország esetében a szakértők 2006 és 2010 között a piac kétszeresére bővülését várják. Ekkora forgalomnövekedésre nem számítanak Magyarországon a szakértők, mivel a bioélelmiszer drágább, mint a hagyományos (és ennek a tendenciának nem kedvez a gazdasági válság sem). Ugyanakkor a heti ökopiacok egyre népszerűbbek.

– Dánia lesz az Év Vendégországa a februári kiállításon, ahol egy év alatt – tavaly – 33 százalékkal nőtt a biotermékek forgalma, és ezzel egy lakosra vetítve az élre törtek az északi ország lakói a fogyasztásban – tájékoztatta az MTI munkatársát Némethy Márta, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vásárképviseletének vezetője.

Egyre kedveltebbek a bioborok a hegy levének kedvelői körében. Ugyanakkor ezen a téren különösen nagy a szigorúság. A világ egyik legrangosabb és legszebb fekvésű borgazdasága, a medanai (Szlovénia) Movia termelésének 80 százalékát külföldön értékesíti. A borászat vezetője elmondta, hogy bár készítenek bioborokat, a palackok még nem viselhetik hivatalosan e jelzőt, mert három év kell ahhoz, hogy hivatalosan is elnyerje a produktum is ezt a nevet – a földnek, a művelési módnak, a technológiának ugyanis teljesen át kell alakulnia.

A bioborok és a biokozmetikumok ma már jelentős részét teszik ki az organikus áruk forgalmának. A fair trade, azaz a becsületes kereskedelemből származó termékek szintén külön pavilont kapnak a jövő februári, nürnbergi kiállításon.

A bioélelmiszerek, köztük a bioborok, valamint a kozmetikumok magyarországi forgalmáról még az ellenőrzést-tanúsítást végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. sem rendelkezik pontos forgalmi, piaci adatokkal. Roszik Péter, a Kft. vezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy az összes biotermék felét áruházakban vásárolják a magyarok, a bioboltokban és egyéb kisebb üzletekben a negyedét, házaktól, termelőktől és az ökopiacokon a fennmaradó részt.

A magyar biogazdálkodásnak hozzávetőlegesen kétezer szereplője van, háromnegyedük a mezőgazdasági termelő, köztük állattartó, növénytermesztő, kertész, méhész, növénygyűjtő. A többi feldolgozó és kereskedő, és tíznél kevesebb az importőr a cég nyilvántartása szerint.

Egyetlen nemzetközi kiállításon – az említett Biofach-on – vesznek részt "intézményesen" a biogazdák, az Agrár Marketing  Centrum (AMC) támogatásával. Ezen kívül egy-két biotermelő, főleg élelmiszergyártó szerepel más vásárokon. Amint Roszik Péter hangsúlyozta, nagyon alacsonynak tartja ezt a jelenlétet.

 Forrás: MTI