A vállalkozások tavaly többször módosították inflációs előrejelzéseiket és béremelési szándékaikat is – a Hay Group tapasztalatai alapján -, ám összességében alacsonyabb reálbércsökkenéssel számoltak, mint ami végül megvalósult. Júniusban a várható árnövekedést éves átlagban még 6,4 százalékra tették, és hat százalékkal tervezték emelni a kereseteket. Az infláció – az MNB prognózisa szerint – 2007-ben elérte a 7,9 százalékot, a Hay Group vizsgálatába bevont 350 vállalatnál a bérek pedig ez idő alatt 6,7 százalékkal nőttek. Ez tehát 1,2 százalékos reálbércsökkenést jelent a bruttó béreknél, ami jóval nagyobb mértékű, ha a nettó kereseteket nézzük. A PWC jóval szűkebb körre kiterjedő felmérése nagyon hasonló eredményt hozott: ennek alapján az alkalmazotti bruttó jövedelmek 6,6 százalékkal emelkedtek.

Míg az átlagok nem nagyon térnek el a két tanácsadó cégnél, a különböző munkakörökre vonatkozó eredmények már érzékelhetően különböznek. Igaz, a felső vezetők jövedelememelkedése mindkét kimutatás alapján meghaladta az átlagot, ám a Hay által vizsgált cégeknél mindösszesen fél százalékponttal, míg a PWC-körbe bekerültek esetén két százalékponttal. A szakmai munkatársak jövedelememelkedése is viszonylag jelentős, 7,3 százalék volt a PWC adatai szerint, míg a Hay felmérése ezekben a munkakörökben, valamint az irodai alkalmazottaknál 6,8 százalékos emelkedést mutat. A legrosszabbul tavaly a PWC adatai alapján éppen az utóbbiak jártak 6,3 százalékos keresetnövekedéssel, míg a termelésben dolgozók bére hét százalékkal emelkedett. A Hay vizsgálatában részt vett cégeknél ugyanakkor a leglassabban – 6,4 százalékkal – a fizikai munkások keresete nőtt.

A PWC fizetési és kompenzációs felmérése kiterjedt a béren kívüli juttatások, a cafeteria-rendszerek alakulására is. A cégek átlagosan 236 ezer forint értékű juttatási csomagot kínáltak dolgozóiknak, de van olyan társaság, amelyik a kereset felett még évi 400 ezer forint béren kívüli juttatást adott dolgozóinak. A legnépszerűbb a cafeteria "étlapján" változatlanul az étkezési jegy, ezt a dolgozók több mint 90 százaléka igénybe vette. A második legnépszerűbb az üdülési csekk volt 76,5 százalékkal, és ezt követte az egészségpénztár, valamint az internetutalvány. Az időskorra való önkéntes előtakarékoskodásra – nyugdíjpénztári befizetésre – az alkalmazottak kevesebb mint hattizede fordította tavaly a vállalati támogatást.

A Hay rákérdezett az idei inflációs várakozásokra és fizetésemelési tervekre is. Ezek szerint a vállalkozások ebben az évben ötszázalékos inflációt és mintegy hatszázalékos keresetnövekedést várnak. Ez tehát már reáljövedelem-emelkedést jelent. Az idén is a felső vezetők jövedelme nő a leginkább, az előrejelzések alapján 6,3 százalékkal, míg a fizikai dolgozók bruttó keresetének emelkedését 5,9 százalékra várják a felmérésben részt vevők. Ugyanakkor ez utóbbi körbe tartozóknál a reáljövedelem emelkedése ennél nagyobb mértékű lehet – állapítják meg az elemzés készítői -, mert az adójogszabályok változásának kedvezményezettjei a havi 140-200 ezer forintot keresők.

Forrás: Népszbadság