A képviselők mintegy 900 módosító indítvány sorsáról döntöttek, a szavazás három órán át tartott.

Az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott közleményben Harangozó Gábor és Tabajdi Csaba (mindkettő MSZP) leszögezték, hogy az eredeti jelentéssel kapcsolatosan súlyos aggályukat fejezték ki, és 27 módosító indítványt nyújtottak be ahhoz, és végül a szavazáson is nemet mondtak a javaslat egészére, mert értékelésük szerint az nem módosult a magyar érdekeknek megfelelő irányban.

Az Európai Bizottság 2007. július 4-én hozta nyilvánosságra az európai borszektor reformjáról szóló terveit. Javaslatában a nem hatékony, bortúltermeléshez hozzájáruló támogatások eltörlését tervezi annak érdekében, hogy az unió termelőit még versenyképesebbé tegye. Ezenfelül 200 ezer hektár szőlő kivágását irányozza elő öt éven belül és teljesen liberalizálná a telepítési jogokat 2014-től kezdődően.

A magyar képviselők szerint a borszektor alapvető reformjára szükség van, ugyanakkor nem megengedhető, hogy azt az új tagállamok és a legszegényebb bortermelő régiók kárára hajtsák végre. "Pozitív, hogy a magyar szocialista képviselők módosító indítványain is alapuló kompromisszumos módosítók keretében elfogadták az alkoholtartalom fokozására a cukrozás engedélyezését.

Szintén üdvözlendő, hogy a bizottság eredeti javaslatához képest a nemzeti borítékok felosztása nem elsősorban a borbüdzséből való múltbéli részesedés, hanem emellett a termelési referenciák és a bortermelő terület alapján történhet.

Az eredeti elképzelések szerint azok a tagországok (például Spanyolország és Olaszország) járnának jól, amelyek eddig is nagy feleslegeket termeltek, gyakran kifejezetten lepárlásra.

Magyarország, mely korábban is inkább a minőségi, mintsem a mennyiségi szempontokat vette figyelembe a bortermelés során, közel 2 millió euróval több támogatást kapna évente, amennyiben a módosított javaslat kerül elfogadásra" – áll a közleményben.

A két szocialista képviselő határozottan ellenezte a kivágási támogatások rendszerét, mert az elsősorban az új tagállamokban vezetne nagymértékű ültetvénykivágásokhoz, és nem azokban az országokban, ahol a feleslegek képződnek.

Ezért javasoltak azt, hogy a borköltségvetés egészét a nemzeti borítékokban osszák szét a tagállamok között, akik saját maguk döntik el – az uniós szabályozással összhangban – hogy azt kivágásra, ültetvénymodernizációra, marketingre, vagy más egyéb támogatási formára fordítják.

Tabajdi Csaba és Harangozó Gábor hangsúlyozták, hogy a szavazás során sajnos a déli tagállamok ellenérdekelt álláspontja kerekedett felül, ezért ők maguk a bizottsági végszavazáson nem támogatták a jelentést.

A küzdelem még nem dőlt el, a magyar képviselők tovább folytatják a harcot, hogy az Európai Parlament plenáris ülésen módosítsák a javaslatot – szögezték le.

Forrás: agroline