Agrárgazdaság
Magyarország továbbra is GMO-mentes kíván maradni
Az Országgyűlés mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságának állásfoglalása emlékeztet arra, hogy Magyarország 2005. elején környezet- és természetvédelmi indokok alapján a közösségi jognak megfelelő védzáradéki eljárás keretében megtiltotta az Európai Unióban köztermesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított (GM MON 810-es) kukoricavonalból származó beltenyésztett fajtacsoport vetőmagjának magyarországi előállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát és magyar területre történő behozatalát.
Ezt követően ötpárti egyetértés alakult géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről, és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló országgyűlési határozatról, amely iránymutató módon egyértelműen az ország GMO-mentes státusának fenntartása mellett foglalt állást, meghatározva a kormány ez irányú tevékenységét is.
Az állásfoglalás a továbbiakban utal arra is, hogy a szóban forgó magyar vélemény ellenére az Európai Bizottság 2006-ban kezdeményezte a magyar tilalom feloldását, de az unió környezetvédelmi minisztereinek tanácsa 2007. elején a magyar moratórium fenntarthatóságáról döntött. Az Európai Bizottság ez év elején újrakezdeményezte a magyar tilalom feloldását, és ezt a kezdeményezést a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa március 2-i, hétfői ülésén tárgyalja meg.
Annak érdekében, hogy a kormányt megerősítse a GMO moratórium fenntartása érdekében végzett tevékenységében és irányt mutasson a jövőben megteendő lépésekkel kapcsolatban, az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint környezetvédelmi bizottsága közös állásfoglalást tett közzé, amely többek között jelzi, hogy a testületek a mindenkori magyar kormány tevékenységére nézve irányadónak tartják azt az országgyűlési határozatot, amely Magyarország GMO-mentességét deklarálta.
A bizottságok állásfoglalása egyúttal a annak a reménynek is hangot ad, hogy az Európai Bizottság elismeri Magyarország szuverén jogát arra, hogy eldöntse saját területén engedélyezi, vagy betiltja-e a génmódosított fajták vetőmagjainak forgalmazását és termesztését.
A bizottságok felhívják a figyelmet az Európai Unió szabályozásában meglévő súlyos anomáliára, amely szerint a jellemzően nem kukoricatermelő tagországok álláspontja arra kényszerítheti az unió meghatározó kukoricatermesztő országait – köztük Magyarországot -, hogy egyértelműen kinyilvánított szándékával ellentétesen kénytelenek legyenek a GM fajtacsoportok termesztését területükön engedélyezni.
Az állásfoglalásból ugyanakkor kimaradt az a pont, hogy a bizottságok kezdeményezzék egy országgyűlési határozat meghozatalát annak nyomatékosítására, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a GMO-mentes státusának fenntartása mellett.
Ez utóbbi pontot azért hagyták ki az állásfoglalásból, mert az uniós környezetvédelmi miniszterek ugyanaznap döntenek a magyar moratórium fenntartásáról, mint amikor az Országgyűlés ülése is zajlik.
Az állásfoglalást eljuttatják a környezetvédelmi tárca vezetőjének és felkérik, hogy az unió környezetvédelmi minisztereinek hétfői ülésén személyes befolyását is latba vetve juttassa el a magyar országgyűlési bizottságok állásfoglalását a minisztereknek, és tegyen meg mindent, hogy a szóban forgó ügy az ország számára kedvező megoldást nyerjen.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok