Agrárgazdaság
Magyar-spanyol agrármegbeszélések Budapesten
Az Európai Unió közös agrárpolitikáját a jelenlegi költségvetési időszakot követően, azaz 2013. után is fenn kell tartani, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és spanyol kollégája, Elena Espinosa Mangana spanyol környezet-vidék és vízügyi miniszter egyaránt ezt az álláspontot képviselte hétfői budapesti megbeszélésén.
A spanyol agrártárca vezetője a találkozót követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak az unión belül a jelenlegi finanszírozás fenntartásával stratégiai ágazatnak kell maradnia.
Gráf József jelezte, a megbeszéléseknek jelentőséget ad az is, hogy Magyarország 2011 első fél évében fogja betölteni az uniós elnökséget, s a magyar elnökség a sikeres munka érdekében szorosan együttműködik a megelőző két elnökséget adó országgal, Spanyolországgal és Belgiummal.
Mindkét miniszter azt hangoztatta, hogy a mezőgazdaságnak válaszokat kell találnia az új kihívásokra, például a környezeti változásokra. Gráf József példaként említette az aszályt és az élelmiszerbiztonság megnövekedett szerepét.
A magyar agrártárca vezetője megköszönte Spanyolország támogatását ahhoz, hogy Magyarországon fennmaradhat génmódosított szervezetek (GMO) moratóriuma.
Elena Espinosa Mangana az MTI kérdésére válaszolva közölte: a két ország mezőgazdasága sok tekintetben kiegészítheti egymást, mivel az időjárási viszonyok eltérőek, továbbá minőségi cserékre is sor kerülhet. Az utóbbira példaként említette: annak ellenére, hogy Spanyolország jelentős sertéshús-exportőr, sertéshúst is importál Magyarországról.
Gráf József szólt arról, hogy a két ország agrár- és élelmiszerkereskedelme kiegyensúlyozott annak ellenére, hogy a kereskedelmi forgalomban spanyol többlet mutatkozik.
Szentmáry Tamás, a madridi magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja arról tájékoztatott, hogy Magyarország főként sertéshúst és gabonát exportál az ibériai országba, onnan elsősorban zöldséget és gyümölcsöt hoz be.
Közölte: az uniós csatlakozást megelőzően Magyarország többet exportált értékben, mint amilyen értékű spanyol árut behozott. Ez a tendencia azonban az EU-csatlakozást követően megfordult. Tavaly már lényeges spanyol többlet mutatkozott az agrár- és élelmiszerkereskedelmi forgalomban. Magyarország a múlt évben 56 millió euró értékben exportált agrártermékeket és élelmiszereket Spanyolországba, míg onnan 95 millió euróért hozott be árut.
A madridi magyar nagykövetség agrárattaséja megjegyezte, hogy az agrárkereskedelmi forgalom azokban az években volt kiegyensúlyozott, amikor Magyarország jelentős mennyiségű gabonát exportált Spanyolországba, például 2006-ban volt így.
Gráf József jelezte, a megbeszéléseknek jelentőséget ad az is, hogy Magyarország 2011 első fél évében fogja betölteni az uniós elnökséget, s a magyar elnökség a sikeres munka érdekében szorosan együttműködik a megelőző két elnökséget adó országgal, Spanyolországgal és Belgiummal.
Mindkét miniszter azt hangoztatta, hogy a mezőgazdaságnak válaszokat kell találnia az új kihívásokra, például a környezeti változásokra. Gráf József példaként említette az aszályt és az élelmiszerbiztonság megnövekedett szerepét.
A magyar agrártárca vezetője megköszönte Spanyolország támogatását ahhoz, hogy Magyarországon fennmaradhat génmódosított szervezetek (GMO) moratóriuma.
Elena Espinosa Mangana az MTI kérdésére válaszolva közölte: a két ország mezőgazdasága sok tekintetben kiegészítheti egymást, mivel az időjárási viszonyok eltérőek, továbbá minőségi cserékre is sor kerülhet. Az utóbbira példaként említette: annak ellenére, hogy Spanyolország jelentős sertéshús-exportőr, sertéshúst is importál Magyarországról.
Gráf József szólt arról, hogy a két ország agrár- és élelmiszerkereskedelme kiegyensúlyozott annak ellenére, hogy a kereskedelmi forgalomban spanyol többlet mutatkozik.
Szentmáry Tamás, a madridi magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja arról tájékoztatott, hogy Magyarország főként sertéshúst és gabonát exportál az ibériai országba, onnan elsősorban zöldséget és gyümölcsöt hoz be.
Közölte: az uniós csatlakozást megelőzően Magyarország többet exportált értékben, mint amilyen értékű spanyol árut behozott. Ez a tendencia azonban az EU-csatlakozást követően megfordult. Tavaly már lényeges spanyol többlet mutatkozott az agrár- és élelmiszerkereskedelmi forgalomban. Magyarország a múlt évben 56 millió euró értékben exportált agrártermékeket és élelmiszereket Spanyolországba, míg onnan 95 millió euróért hozott be árut.
A madridi magyar nagykövetség agrárattaséja megjegyezte, hogy az agrárkereskedelmi forgalom azokban az években volt kiegyensúlyozott, amikor Magyarország jelentős mennyiségű gabonát exportált Spanyolországba, például 2006-ban volt így.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen