A borreform alapjában jó a magyaroknak, de a hazai szakemberek értékelése szerint rövidesen valószínűleg újra napirendre kerül a borügy, ugyanis az eredeti célt, a termőalapok és a termelés szerkezetének megújítását nem sikerült maradéktalanul elérni.

Az első javaslat szerinti 400 ezer hektár helyett csak 175 ezer hektárral kell csökkenteni Európa szőlőtermő területeit a szerdán Brüsszelben megkötött alku alapján. Magyarország számára kedvező az is, hogy az egyes tagállamokra jutó támogatási keretet nem a "történelmi bázis" alapján, hanem a jelenlegi termelést is figyelembe véve állapították meg. A magyar borászok ezért az idei 14,4 millió euró helyett a reform induló évében, 2009-ben 16,8 millió, 2015-re 29,1 millió euró brüsszeli támogatáshoz juthatnak. Mindenképpen kedvező, hogy a reform szellemében a szlovák borászoknak végre tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy a magyar elképzelések szerint megalkothassák a közös tokaji licencet. Az agrárminiszterek kétnapos maratoni tárgyalásán ugyanis elfogadták azt is, hogy az új borrendelet része lesz a kétoldalú magyar-szlovák megállapodás is, amelyben a szomszédos országgal közösen készülő tokaji borreform során a magyar borkészítési eljárások és technológiák lesznek mérvadók.

A szőlőtermelés északi mezsgyéjén fekvő Magyarország számára jó az is, hogy a kedvezőtlen időjárás esetén kevesebb cukrot gyűjtő szőlők borának alkoholtartalmát továbbra is két százalékkal lehet cukrozással növelni. A reform fontos eleme, hogy a túltermelés miatt keletkező bor piaci kivonását szolgáló krízislepárlás támogatását a 2012/13-as szezon végén megszüntetik. A szőlőtelepítési jogok rendszere a megállapodás értelmében 2015-ig változatlan marad, és utána is nemzeti hatáskörben több évvel meghosszabbítható. A brüsszeli bizottság eredetileg 2014-ig el akarta törölni a rendszert, és teljes liberalizációval akarta felváltani.

A magyar agrárdiplomácia nagy sikereként minősítette a szerdai megállapodást Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Hozzátette, a magyarok ügyesen lobbiztak, s a hazai borászat számára a lehető legtöbbet hozták ki a korábban rendkívül hátrányos tervezetből. A főtitkár szerint az uniós agrárbürokrácia történetében tanulságos lehet a borreform, hiszen az Európai Bizottság az eredeti, a tagállamok borpiacának fejlődését hátrányosan érintő terveit tűzzel-vassal keresztül akarta erőltetni a különböző szakmai és politikai szervezetek véleményező rendszerén.

Horváth Csaba ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a sok kompromisszum miatt az új borrendtartás tulajdonképpen elveszítette igazi reformelemeit, ezért nem kizárt, hogy 2010-ben újra napirendre kell tűzni a tagállamok borpiaci rendszerének szabályozását.

Kiss László, a HNT elnöke szerint a magyar tárgyalódelegáció szakemberei az egyeztetések kezdetétől kikérték a hazai borászok véleményét, és az ajánlásoknak megfelelően képviselték hazánkat az uniós tárgyalásokon. Kiss László szerint azzal, hogy az EU lemondott a "történelmi alapról", az igazolódott, hogy Magyarország borászati szempontból nem másodrendű tagja a közösségnek. Emlékeztetett rá: az eredeti elképzelések között az szerepelt, hogy a korábbi uniós tagországok a hagyomány alapján nagyobb támogatásokat kapnak a költségvetésből, mint a nemrég csatlakozottak. Az a rendszer azonban konzerválta volna a borászatok közötti, évtizedekben mérhető lemaradást. Az, hogy ehhez képest arányaiban növekedett a terület és termésmennyiség alapján megkapható támogatások mértéke, hazánk számára pozitív fejlemény – hangsúlyozta Kiss László. Kedvezőnek ítélte meg azt a fordulatot is, hogy a támogatások teljes mértékben a borászatra fordíthatók, nem kötelező 25 százalékából vidékfejlesztési programokat végrehajtani. A HNT elnöke hozzátette: Magyarország számára siker a kivágásra ítélt területek csökkentése is.

Kiss László szerint a magyar tárgyalódelegáció várakozáson felüli sikert ért el a szlovák tokaji ügyében is. Mint emlékezetes, korábban felvetődött, hogy mivel a szlovák fél mindeddig nem teljesítette a tokaji borral kapcsolatos, 2004-ben tett minőség- és eredetvédelmi vállalásait, hazánk az európai bírósághoz fordul, és kezdeményezi a tokaji névhasználat megvonását északi szomszédunktól. A szlovák delegáció azonban Brüsszelben ígéretet tett rá, hogy rövid időn belül pótolják a hiányosságokat, így valószínűleg nem kell az európai bírósághoz fordulni.

Marcinkó Ferenc, a Tokaji borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke is úgy ítéli meg, hogy a tokajiak számára kedvező döntést hozott a megállapodás, hiszen végre a szlovákokat kötelezték arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek, és megalkothassák a tokaji borok előállítását szabályozó közös rendtartást. Az eredeti történelmi borvidékből, amelyből mintegy 6000 hektár van Magyarországon, csak 178 hektárnyi került a határ túloldalára. A borreform szerint 565,2 hektáron lehet majd Szlovákiában is tokajit termelni, s nem 907, illetve 1500 hektáron, ahogy ezt a szlovák borászok szeretnék.

Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára emlékeztetett arra, hogy a borreform vitájában a magyar borágazat számára négy lényeges kérdés volt: a kivágási támogatás, a cukrozás engedélyezése, a lepárlási támogatások és a nemzeti borítékok felosztása. Szerinte a végső változat csupán a "nemzeti borítékokból" felhasználható összeg tekintetében kedvezőbb hazánk számára. Beszámolt arról is, hogy az Európai Parlamentben tagjaikat Glattfelder Béla, magyar néppárti delegátus képviseli, és szerinte az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban a kivágási támogatás vonzóbb lesz a gazdák számára. Viszont a szőlőt ott kell kivágni, ahol a feleslegeket termelik. Az Európai Parlament megengedné a tagállamoknak, hogy a melléktermékek kötelező lepárlását továbbra is fenntartsák. Ezt az intézkedést a tagállamok a nemzeti borítékokból finanszíroznák. A környező országok közül már csak Magyarországon kötelező a törköly és a seprő lepárlása.

Egymillió eurót kér vissza hazánktól az EU

Nemcsak fajlagosan, de értékében is alacsonynak számít az az öszszeg, amelyet az Európai Bizottság hibás kifizetések miatt visszakövetel Magyarországtól – derül ki a legfrissebb összesítésből. Az 1,16 millió eurót (295 millió forintot) határidő-túllépésért, illetve a támogatási plafonok meghaladásáért ítélték jogtalannak. A mostani körben ez viszont a legnagyobb összeg az új tagállamok közül. Nyolc tagállamtól (plusz a csak januárban csatlakozott Bulgáriától és Romániától) ezúttal semmit sem kérnek vissza. Az összesen 256,3 millió euró legnagyobb részét, mintegy 184 milliót a spanyol olajbogyó-termesztőkön hajtják be, és a spanyolok további 16,6 milliót fizethetnek a hiányos andalúziai ellenőrzések miatt. Nagyobb hiányosságokat fedeztek fel az olasz dohányágazatnál is, ahol 10,45 millió euró nem járt volna. (Brüsszeli tudósítónktól)

Év végéig 80 milliárd támogatást fizetnek ki

Megkezdte a 2007-es területalapú támogatás uniós részének kifizetését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Idén az egy hektárra jutó támogatás 25582 forint. A teljes keret hozzávetőlegesen 128 milliárd. 2007-ben területalapú támogatást mintegy 192 ezer gazdálkodó igényelt. Soproni Horváth Lajos, az MVH szóvivője elmondta, hogy december végéig előreláthatólag a kérelmezők 85 százalékának átutalják a támogatást, a határozatokat később, 2008 januárjában postázza az MVH. A nemzeti büdzséből történő támogatás (top up) hektáronként 11 542 forint. A keret több mint 43 milliárd forintot tesz ki. Ennek kifizetését azonban a jövő év elején kezdi meg a hivatal.

Forrás: Népszabadság