A várható hozamot most még nem kívánták megbecsülni a Magyar Agrárkamaránál, mondván: az időjárástól függően még változhat. A káposztarepce vetésterülete 266 ezer hektár volt 2008 őszén. Ez 15 ezer hektárral több, mint a múlt évben betakarított vetésterület, ugyanakkor 2 ezer hektáron kipusztult a vetés.
   
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára elmondta: várhatóan egy tonnával is alatta maradhat a repce hektáronkénti hozama az idén a tavalyi 2,64 tonnánál. Az őszi káposztarepcét tavaly 250.907 hektárról takarítottak be. A termésátlag hektáronként 2,64 tonna volt. Így összesen 662 ezer tonna került a magtárakba az országban.
   
Kora tavasszal a vetések 60 százaléka volt jó állapotú a szakértők szerint, azonban a száraz tavasz nem kedvezett a káposztarepce fejlődésének. A fejtrágyázást követően nem volt csapadék, így a kijuttatott tápanyag nem tudott megfelelően hasznosulni. A korán beköszöntő meleg időjárás miatt pedig a rovarkártétel is jelentős a felmérések alapján. Ez utóbbit főként Békés, Heves, Fejér, Csongrád megyékben észlelték a szakemberek.
   
A Magyar Agrárkamara elemzése szerint az olajnövények exportlehetőségei a terméshozamok és az árak szélsőséges ingadozásai miatt hektikusan alakultak az elmúlt években. A piaci biztonság megteremtéséhez a hozamok stabilizálása elengedhetetlen lenne a jövőben – vélik a köztestületi szakértők.
   
A kereskedők és termelők viszonya sem problémamentes: míg egyes nagykereskedőknél már kialakult, stabil beszállítói kapcsolatokról és szerződéses fegyelem betartása a jellemző, addig többekről – például a regionális, helyi felvásárlókról és termelőkről – ugyanez már nem állítható – tartalmazza a kamarai összegzés.

Forrás: MTI