A tárgyalások az elmúlt években már kétszer is elakadtak, mert a fejlődő országok nem voltak hajlandók leépíteni importvámjaikat, a fejlettek pedig ragaszkodtak agrártámogatásaikhoz. Az elmúlt három évben azonban a Világbank adatai szerint 83 százalékkal ugrott meg az élelmiszerek ára, ami arra kényszeríti az országokat, hogy gyökeresen megváltoztassák agrárpolitikájukat. India megszüntette a búzaliszt bevitelét terhelő 36 százalékos vámot, Indonézia pedig ugyanezt tette a búza és a szójabab esetében.

Törökország a búzára kivetett 130 százalékos vámot 8 százalékra, az árpát terhelőt pedig 100-ról nulla százalékra csökkentette. Mongólia az importált búza és liszt áfáját szüntette meg, Brazília pedig azt tervezi, hogy eltörli a búza bevitelét terhelő 10 százalékos adót. Összesen legkevesebb 24 ország döntött az élelmiszerek importjára rakódó közterhek teljes vagy részleges megszüntetése mellett. Az USA és az EU agrártámogatásai eközben automatikusan csökkennek, mivel ezek nagysága a világpiaci árakon alapul. Az USA-ban 2008-ban várhatóan 8 milliárd dollár alá csúszik az az összeg, ami 2005-ben még 13 milliárd dollár volt, az EU-ban 10 milliárd euróval (15,7 millió dollár) zsugorodott az értékük 2004 és 2006 között – derül ki az OECD adataiból.

A WTO 151 tagja a következő hónapokban újítja fel tárgyalásait a világkereskedelem liberalizációjáról. Szakértők úgy számolnak, hogy ha sikerülne megállapodásra jutniuk, akkor a külgazdasági kapcsolatok élénkülése nyomán évente 100 milliárd dollárral lehetne nagyobb a világgazdaság növekedése. Az elemzők egyetértenek abban, hogy a magas élelmiszerárak miatt mindkét nagy országcsoport könnyebben engedhet eddigi álláspontjából. A fejlődők alapvető érdeke a további drágulás megfékezése, mert az már több szegény országban is lázadásokig éleződő feszültségekhez vezetett, a fejlettek pedig könnyebben engedhetnek a támogatásokból, ha a magas árak kárpótolják az agrártermelőiket. Az árrobbanásnak ugyanakkor negatív hatása is van a piaci liberalizációra: számos ország egyes élelmiszerek kivitelének korlátozásával igyekszik növelni a hazai kínálatot. Kína, Oroszország, Argentína és Pakisztán egyes termékekre 30-40 százalékos exportadót vetett ki.

Forrás: Napi Gazdaság