Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Kutyával vadásznak a legdrágább gombára

Érdemes volt belevágni a szarvasgomba gyűjtésébe – vallja Bagi István, aki kutyávával, Ferenccel a legnagyobb, több mint félkilós példányt találta Magyarországon a különleges élelmiszerből.

Létrehozva:

|

Bagi István az a szarvasgombagyűjtő, aki Magyarországon elsőként kezdett foglalkozni a világ egyik legdrágább és az ínyencek által legtöbbre tartott gombájával. Kutyájával, Ferenc fekete labradorral tizenegy éve járja a hazai erdőket és gombára vadászik. Sikerrel, ő találta eddig a legnagyobb, 57 dekás szarvasgombát Magyarországon.

„A lelőhelyeit minden gombász féltve őrzi és ez hatványozottan igaz a szarvasgombagyűjtőkre – mondta Bagi István. – Annyit árulok el, hogy Dél-Magyarország egyik erdejében találtuk meg az első isztriai szarvasgombát, ami a legértékesebb a világon és korábban úgy tudtuk, hogy nem fordul elő hazánkban. Amikor megtaláltuk, kiderült, hogy Magyarország a legészakibb előfordulása ennek az egyébként a mediterránumban termő gombafajtának. Általában 10-30 centire a föld alatt él, ezért nem könnyű megtalálni.

A hagyományos, önkéntes nyomravezető a sertés. Nem kell tanítani, idomítani, mert imádja a szarvasgombát. Ezért aztán meg is eszi, ezért keresik inkább kutyákkal. Föld alatt termő gombából több mint száz féle van Magyarországon. Szarvasgombából úgy öt-hat féle terem meg nálunk és ebből kettőt-hármat értékesítenek. A többi vagy nagyon ritka, vagy nagyon apró, vagy nem fogyasztható. Amelyiket eladják, az mind nagyon drága, legkevesebb húszezer forintot adnak kilójáért, de olyan is van, amelyikért milliókat. Azért kerül ennyire sokba, mert nehéz megtalálni, amitől misztikus lett. Ráadásul kezdetektől fogva különleges erőt tulajdonítanak neki. Mindettől óriási sznobéria lengi körül, főkent az utóbbi évtizedekben.

„Az első világháború előtt jóval olcsóbban lehetett hozzájutni és mivel akkor még voltak kanászok, akik ismerték és előszeretettel gyűjtötték, az egyszerű emberek is gyakran fogyasztották. Aztán a háborúk után a kultusza is megszűnt Magyarországon és csak a rendszerváltás idején került újra az érdeklődés középpontjába. Először egy Olaszországból kölcsönkapott kutyával keresgéltünk, aztán úgy három-négy év alatt kineveltem két kutyát és feltérképeztem a termőhelyeket az országban.

Tíz év távlatából azt mondom, érdemes volt belevágni. Igaz, ehhez különleges mentalitás kell: kitartónak kell lenni és szeretni kell a természetet. Hazánkban körülbelül százan foglalkoznak ezzel és mindössze 10-15 azoknak a száma, akik ebből élnek. Meggazdagodni nem lehet belőle, de nagy rutinnal megélni azért igen.”

58 milliót adtak a legdrágább gombáért

A valaha talált egyik legnagyobb fehér szarvasgomba tavaly decemberben kelt el. 330 ezer dollárt, azaz 58 millió forintot adott érte egy macaói vállalkozó. A másfél kilós gomba nagyon nagy ritkaságnak számít, a szarvasgomba ugyanis jellemzően néhány dekagrammos méretben fordul elő a természetben. Magyarországon eddig egy 57 dekás a legnagyobb, amit találtak.

Mátyás is evett már belőle

A legenda szerint a szarvasgomba – vagy régi magyar nevén gímgomba – arról kapta nevét, hogy egyes megfigyelések szerint a szarvasbikák bőgés és párzás előtt ettől kaptak erőre. Régen az ördög rokonának is hívták, mivel a föld alatt található és mindig szexuális ajzószerként tartották számon. Az első magyar feljegyzés 1540-ből származik, Mátyás király már biztosan evett a triflából.

Európában a francia szarvasgomba a leggyakoribb faj, melynek barna, recés felülete mögött márványos, fekete-fehér, kemény gombahús tűnik elő. Legnagyobb mennyiségben Franciaországban terem. Kilóját 50 ezer forint körüli áron kínálják. Az isztriai szarvasgomba ennek a tízszeresébe is kerülhet, a legnagyobb példányokat pedig árverésen értékesítik, akár több tízmillió forintot is adnak érte.

Magyarországon a nyári szarvasgombából van a legtöbb, amely májustól decemberig terem. Ha kedvez neki az időjárás és sok van belőle, tíz- húszezer forintért adják kilóját. Mivel azonban fűszerként használatos, 10-20 gramm is bőven elég belőle.

Forrás: Reggel – Fábos Erika

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!